KönyvelésNet Kft.    Cégindítás, cégalapítás    Könyvviteli szolgáltatások    Távkönyvelés online

Társasági törvény  Törvény a cégeljárásról  ÁFA törvény  Társasági adó törvény  SZJA törvény

Számlaadási kötelezettség  Adózás rendje Tv.  Számviteli törvény  EVA törvény  Jövedéki törvény

 Akció!  Cégalapítás, KFT alapítás Honlap térkép

Tisztelt látogatónk, ha szóra vagy kifejezésre keresve jutott el oldalunkra, akkor egészen biztosan megtalálja portálunk valamelyik oldalán a választ, ill. valószínűleg további hasznos információkat is!  Használja keresőnket!

Cégalapítás, a KönyvelésNet Kft. közreműködésével, most csak 65.000 Ft, mely már minden költséget tartalmaz, és a befizetett törzstőkéből költségként azonnal elszámolható.  

Részletek a "Cégalapítás Online Gyorsszolgálat" menüpont alatt.    

Jogszabályok   -   Elérhetőségeink 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A törvényszöveg, honlapunkon történő elhelyezésével, meg kívántuk könnyíteni a közreműködésünkkel céget alapítók számára, a részletesebb tájékozódást.

Praktikus tanács:

A célirányos tájékozódást jelentősen megkönnyíti ha használja böngészője (Internet Explorer, Mozilla Firefox, stb.)"Keressés ezen a lapon" funkcióját, oly módon, hogy a megfelelő kulcsszót beírva keres rá a kívánt témára. Több kulcsszó együttes alkalmazásával történő keresés további előnye, hogy a kapcsolódó témákat is kiemeli.

    

Elérhetőségeink

Email címünk info@konyvelesnet.hu

WEB címünk: www.konyvelesnet.hu

Információs vonalunk: 30-466-5573

Elérhetőségeink:

Budapesti iroda: 1074. Budapest, Alsó erdősor u. 1/B.

Miskolci iroda:    3529. Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 77.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

 

 

1996. évi LXXXI. törvény

a társasági adóról és az osztalékadóról

 

Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező működési feltételeinek elősegítése, továbbá az Európai Közösségekhez való társulásból eredő szempontok érvényesítése érdekében az Országgyűlés a társasági adózás szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Alapelvek

 

1. § (1) A Magyar Köztársaságban a jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező gazdasági tevékenység (a továbbiakban: vállalkozási tevékenység) alapján e törvényben meghatározott társasági adó kötelezettségnek - a közkiadásokhoz való hozzájárulás alkotmányos előírására tekintettel - e törvény rendelkezései szerint kell eleget tenni, figyelemmel az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakra is.

(2) Az adókötelezettséget, az adót befolyásoló, annak csökkenését eredményező szabály, adóelőny (adómentesség, adókedvezmény) annyiban alkalmazható, illetőleg érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja a szabály, az adóelőny célját. Az alkalmazhatóságot, illetőleg az érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a jogügylet tartalma alapján az állapítható meg, hogy annak célja csak adóelőny az egyik fél vagy a felek számára, akkor a jogügylet alapján elszámolt költség, ráfordítás, nem minősül a vállalkozás érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak, illetve adóelőny nem érvényesíthető.

(3) Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy esetben lehet (kell) élni, kivéve, ha a törvény valamely rendelkezése kifejezetten utal a többszöri alkalmazásra.

(4) A nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni, amennyiben törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés e törvénytől eltérő előírást tartalmaz. E törvénytől viszonosság alapján is helye van eltérésnek, de a viszonosság alkalmazása az adózó számára nem eredményezhet a törvényben meghatározottakhoz képest kiterjesztő adókötelezettséget. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állásfoglalása az irányadó.

(5) E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. A számvitelről szóló törvény előírásaitól a megbízható és valós összkép biztosítása érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.

A társasági adó alanya

 

2. § (1) A társasági adó alanya a (2)-(4) bekezdésben meghatározott személy.

(2) Belföldi illetőségű adózó a belföldi személyek közül

a) a gazdasági társaság, (ideértve a nonprofit gazdasági társaságot is) az egyesülés és az európai részvénytársaság (ideértve az európai holding részvénytársaságot is) és az európai szövetkezet,

b) a szövetkezet,

c) az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat,

d) az ügyvédi iroda, a végrehajtói iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a közjegyzői iroda, az erdőbirtokossági társulat,

e) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezete (a továbbiakban: MRP),

f) a közhasznú társaság, a vízitársulat,

g) az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház (ideértve e szervezetek alapszabályában, illetve alapító okiratában jogi személyiséggel felruházott szervezeti egységeket is), a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

h) a felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon,

i) európai területi együttműködési csoportosulás.

(3) Belföldi illetőségű adózónak minősül a külföldi személy, ha üzletvezetésének helye belföld.

(4) Külföldi illetőségű adózó, a külföldi személy, illetve a külföldi illetőségű, ha belföldi telephelyen végez vállalkozási tevékenységet, feltéve, hogy az üzletvezetésének helyére tekintettel nem tekinthető belföldi illetőségű adózónak (a továbbiakban: külföldi vállalkozó).

(5) Nem alanya a társasági adónak az 5. számú mellékletben felsorolt szervezet.

(6)-(7)

Teljes körű és korlátozott adókötelezettség

 

3. § (1) A belföldi illetőségű adózó adókötelezettsége a belföldről és a külföldről származó jövedelmére egyaránt kiterjed (teljes körű adókötelezettség).

(2) A külföldi vállalkozó adókötelezettsége a belföldi telephelyen végzett vállalkozási tevékenységből származó jövedelmére terjed ki (korlátozott adókötelezettség).

Fogalmak

 

4. § E törvény alkalmazásában

1.

1/a. adomány: a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet részére a közhasznú szervezetekről szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység, a kiemelkedően közhasznú besorolást megalapozó közfeladat (a továbbiakban: közhasznú tevékenység) támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára (ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár támogatását, valamint a költségvetési szervnek alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre adott támogatást is) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy

a) a jogügyletre vonatkozó dokumentum (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám), körülmény (így különösen szervezés, feltétel, kapcsolódó jogügylet) valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt,

b) az nem jelent az e törvényben és a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás;

2. adózó: a 2. § (2)-(4) bekezdésében megnevezett belföldi és külföldi személy, a 2. § (5) bekezdésében meghatározottak kivételével;

3. azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, 1997. január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) szerint azonosnak minősülő munkakör;

4. árbevétel:

a) a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,

b) hitelintézetnél a kapott kamat és kamatjellegű bevétel, csökkentve a fizetett kamattal és kamatjellegű ráfordítással, növelve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel és a nem pénzügyi befektetési szolgáltatás nettó árbevételével,

c) biztosítónál a biztosítástechnikai eredmény növelve a nettó működési költségekkel, a befektetésekből származó biztosítástechnikai ráfordításokkal (csak életbiztosítási ágnál) és egyéb biztosítástechnikai ráfordításokkal, a befektetések nettó bevételével és a nem biztosítási tevékenység bevételeivel; csökkentve a kapott osztalékkal és részesedéssel, a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok bevételkorrekciójával és a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével, valamint a Kártalanítási Számlával szemben ráfordításként elszámolt összeggel,

d) befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat ráfordításként elszámolt összegével,

e)

5. bejelentett részesedés: a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégben és külföldi személyben (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) szerzett legalább 30 százalék mértékű részesedés, feltéve, hogy az adózó a részesedés megszerzését a szerzést követő 30 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye;

6. belföld: a Magyar Köztársaság területe, ideértve a vámszabad és a tranzitterületet is;

7. belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély;

8. beruházás értéke: az üzembe helyezett tárgyi eszköz bekerülési értéke;

9. beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmény jogosultja: a beruházást üzembe helyező; a beruházás megkezdésének napja: az építkezés kezdetének napja vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz átvételének napja; a beruházási és a térségi adókedvezmény vonatkozásában:

a) gép: a Harmonizált Rendszer szerint (a továbbiakban: HR) 8401 vámtarifaszám (a továbbiakban: vtsz.), a HR 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés, valamint az összekapcsolásukkal összetett munkafolyamatot ellátó technológiai berendezés,

b) épület: a végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan, amely a talajjal való egybeépítés (az alapozás) vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire való szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik; az épülethez tartoznak azok a víz-, villany-, gáz- és csatornázási vezetékek, fűtési, szellőző-, légfrissítő berendezések és felvonók, amelyek az épület szerkezeteibe beépítve a használhatóságot és ellátást biztosítják; az ilyen vezetékek és szerelvények akkor is az épülethez tartoznak, ha azok használhatóságának biztosítása, ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak, vagy már meglévő épületbe később kerülnek beépítésre,

c)

d) termék-előállítást szolgáló beruházás: az az épület és gépberuházás, amelyet az üzembe helyezést követően az adózó ipari vagy mezőgazdasági termék előállításához használ, s ennek alapján az üzemeltetés költsége a termék közvetlen költsége között jelenik meg,

e) infrastrukturális beruházás: a vasúti, közúti, vízi áru- és személyszállításhoz, ivóvíztermeléshez és -szolgáltatáshoz, szennyvíz- és hulladékkezelési, köztisztasági, valamint távközlési szolgáltatás ellátásához közvetlenül szükséges építmény- és gépberuházás (ÉJ 11, ÉJ 21, ÉJ 31, ÉJ 41, ÉJ 53, ÉJ 61, ÉJ 55-ből, ÉJ 71-ből, ÉJ 91-ből, illetve a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés);

9/a. beszámoló: a számvitelről szóló törvény, vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály szerinti beszámoló, kivéve az összevont (konszolidált) éves beszámolót;

10. célszervezet: a miniszter által a teljes adóévre ilyennek kijelölt gazdasági társaság, szövetkezet (a lakásszövetkezet kivételével) és egyes jogi személyek vállalata;

10/a.

11. ellenőrzött külföldi társaság: az a személy, illetve annak más államban lévő telephelye, amelyben az adózó vagy kapcsolt vállalkozása részesedéssel rendelkezik, és amelynek székhelye, telephelye vagy az illetősége olyan államban van, ahol jövedelmére jogszabály nem ír elő társasági adónak megfelelő adókötelezettséget, vagy az adóévre fizetendő, a társasági adónak megfelelő adó és az adózás előtti eredménynek megfelelő összeg százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a 19. § (1) bekezdésében előírt mérték kétharmadát; nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a személy székhelye, telephelye vagy az illetősége az Európai Unió tagállamában, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában, továbbá olyan államban van, amellyel a Magyar Köztársaságnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén;

12. előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység: kizárólag a külföldi személy részére végzett olyan tevékenység, amely nem tartozik a külföldi személy társasági szerződésben meghatározott tevékenységi körébe, de az abban meghatározott tevékenységek végzését segíti, készíti elő;

13.

14.

15. építkezés befejezésének napja: a használatbavételi, fennmaradási engedély jogerőre emelkedésének a napja, alvállalkozó esetében az általa végzett tevékenység befejezésének a napja;

16. építkezés kezdetének napja: az építési, szerelési naplóban az építkezés kezdő napjaként megjelölt nap, alvállalkozó esetén az építési, szerelési naplóban megjelölt kezdési időpont;

16/a. foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma: a Központi Statisztikai Hivatal által a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott, az adóév első napján hatályos kiadvány szerinti éves szinten számított statisztikai állományi létszám, azzal, hogy a kölcsönvett munkaerő a kölcsönvevőnél figyelembe vehető, amennyiben a kölcsönadó e létszámot a kölcsönadott munkaerő nélkül számítja fel, és erről az adóbevallás benyújtásáig írásban nyilatkozik a kölcsönvevőnek;

17. független képviselő: az adózótól gazdaságilag és jogilag független személy, amely/aki a szokásos üzletmenete szerint jár el, amikor az adózót képviseli; nem számít szokásos üzletmenetnek, ha a képviselő olyan tevékenységet is végez, amely az adózó tevékenységi körébe tartozik; nem független a képviselő, ha üzleti tevékenységét az adózó részletes utasítása vagy átfogó ellenőrzése mellett végzi, vagy ha a kockázatot az adózó és nem a képviselő viseli;

18. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog;

19. ipari park: infrastruktúrával ellátott, jogszabályban meghatározott feltételekkel ipari vállalkozási célra kialakított, behatárolt terület, amely pályázati úton "ipari park" minősítést kap;

20. jogdíj:

a) a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye,

b) a védjegy, a kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,

c) a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint

d) az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték;

21. jövedelem: az e törvényben az adó alapjaként meghatározott összeg;

22. jövedelemszerzés helye: vállalkozási tevékenységből származó jövedelem esetében az a hely, ahol a jövedelmet szerző telephelye található; ha azonban a vállalkozási tevékenységet nem telephelyen végzik, akkor az a hely, ahol a vállalkozási tevékenységet végző belföldi illetőséggel bír, osztalék esetében pedig az a hely, ahol az osztalékot fizető (juttató) személy belföldi illetőséggel bír, illetve belföld, ha az osztalékot külföldi vállalkozó belföldi telephelye fizeti (juttatja);

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy

da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,

db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;

23/a. kedvezményezett átalakulás: az olyan átalakulás (ideértve az egyesülést, a szétválást is), amelyben jogelődként és jogutódként is csak társaság (32/a. pont) vesz részt, ha

a) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese a jogutód által az átalakulás keretében újonnan kibocsátott részvényt, üzletrészt, és legfeljebb azok együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez, valamint

b) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei arányos részesedést szereznek a jogutódokban,

c) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be;

23/b). kedvezményezett eszközátruházás: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (az átruházó társaság) - megszűnése nélkül - legalább egy önálló szervezeti egységét átruházza egy másik társaságra (az átvevő társaságra) annak jegyzett tőkéjét megtestesítő részesedés ellenében; önálló szervezeti egység: egy társaság olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez;

23/c. kedvezményezett részesedéscsere: az a jogügylet, amelynek alapján egy társaság (a megszerző társaság) részesedést szerez egy másik társaság (a megszerzett társaság) jegyzett tőkéjében annak ellenében, hogy a jegyzett tőkéjét képviselő értékpapír(oka)t, üzletrész(eke)t bocsát ki, és az(oka)t, valamint - szükség esetén - legfeljebb az átadott összes értékpapír, üzletrész együttes névértékének (névérték hiányában arányos könyv szerinti értékének) a 10 százalékát meg nem haladó pénzeszközt ad a megszerzett társaság tagjának (tagjainak), részvényesének (részvényeseinek), feltéve, hogy a megszerző társaság a jogügylet révén megszerzi a szavazati jogok többségét vagy, ha a jogügylet előtt a szavazati jogok többségével már rendelkezett, azt tovább növeli;

23/d. kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008. augusztus 6.) 1-13. cikkei alapján megillető támogatás;

24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;

24/a.

25. munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett szervezet vagy szervezetek szövetsége, amelynek az alapszabály szerinti főtevékenysége a munkáltatói/munkavállalói érdekképviselet, és tagja az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak, valamint e szervezet azon tagszervezete, amely megyei, régiós vagy szakmai szövetségként működik;

26.

27. külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet;

28.

28/a. országos érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezetként bírósági nyilvántartásba vett társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai alapszabályuk szerint a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeit képviselik, feltéve, hogy a szövetségnek vagy a tagjának legalább tíz, különböző megyében működő, jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége van;

29. összes bevétel: az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott (ennek hiányában az adóév utolsó napjára vonatkozó könyvviteli zárlat alapján megállapított) értékesítés nettó árbevétele, egyéb bevételek, pénzügyi műveletek bevételei és rendkívüli bevételek;

30.

31.

31/a. számított nyilvántartási érték: az immateriális jószág, a tárgyi eszköz bekerülési értéke, csökkentve az adóalapnál érvényesített értékcsökkenési leírással, növelve az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével;

31/b. személy: a belföldi személy, a külföldi személy és a magánszemély;

31/c. személygépkocsi: négy, illetve három gumiabroncskerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy idetartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó; személygépkocsinak minősül továbbá az a vegyes használatú, 2500 kg-ot meg nem haladó megengedett együttes tömegű olyan gépjármű (nagy rakodóterű személygépkocsi), amelynek rakodótere gyárilag kialakítva kettőnél több utas szállítására alkalmas, de kézzel egyszerűen oldható ülésrögzítése révén a teherszállításra bármikor átalakítható a válaszfal mögötti rakodótér, ideértve azt az esetet is, ha az ülés eltávolítására visszafordíthatatlan műszaki átalakítással került sor;

32. szoftverfejlesztő: egyetemi vagy főiskolai oklevéllel rendelkező, szoftvereket, adatállományokat, adatbázisokat, szakértői rendszereket, robottechnikát és döntési modelleket kutató, tervező vagy fejlesztő magánszemély, aki az említett tevékenységek érdekében, a számítógép operációs rendszerének ismeretében programokat, rutinokat ír, tesztel, vizsgál;

32/a. társaság: a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, a szövetkezet, továbbá a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozó jogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan társaság, amely

a) az Európai Unión kívüli állammal a jövedelem- és vagyonadók tárgyában kötött, hatályos nemzetközi szerződés szerint nem bír belföldi illetőséggel az Európai Unión kívüli államban, valamint

b) a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben vagy az anya- és leányvállalatok esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló tanácsi irányelvben felsorolt jogi formában működik, és az említett irányelvekben meghatározott adó alanya anélkül, hogy ezzel kapcsolatban választási lehetőség vagy mentesség illetné meg;

33. telephely:

a) olyan állandó üzleti létesítmény, berendezés, felszerelés, ahol és/vagy amellyel az adózó részben vagy egészben vállalkozási tevékenységet folytat, függetlenül attól, hogy az adózó milyen jogcímen használja, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen az üzletvezetés helyét, a belföldi székhellyel létesített képviseletet, az irodát, a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, vagy a természeti erőforrás feltárására, kiaknázására szolgáló más létesítményt,

b) az építkezés vagy az összeszerelő tevékenység (a továbbiakban együtt: építkezés) helye - ideértve az ezen tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti tevékenységet is - abban az esetben, ha időtartama (folyamatosan vagy megszakításokkal) összesen legalább három hónapig tart, melyet építkezési területenként kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy azok több önálló szerződésen alapulnak, vagy különböző személyek adták a megrendeléseket; a gazdasági, üzleti és földrajzi szempontból egy egységet képező építkezések egy építkezési területnek minősülnek,

c) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni belföldön lévő természeti erőforrás közvetlen hasznosítása esetén,

d) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni ingatlan és természeti erőforrás térítés ellenében történő hasznosítása, ingatlanhoz és természeti erőforráshoz kapcsolódó vagyoni értékű jog térítés ellenében történő átadása, értékesítése, apportálása (a továbbiakban: ingatlan hasznosítása) esetén,

e) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni - kivéve, ha csak a g) pontban említett tevékenységet végzi - azon tevékenységek esetében, amelyeket más személy a külföldi személy nevében vállal, ha a külföldi személy nevében szerződést köthet belföldön - és e jogával rendszeresen él -, illetve áru- vagy termékkészletet tart fenn, amelyből rendszeresen szállít a külföldi személy nevében,

f) telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni az előző rendelkezések korlátozása nélkül a külföldi személyt, ha nevében más személy - a viszontbiztosítás és a g) pontban foglaltak kivételével - belföldön felmerülő kockázatokra köt biztosítást,

g) nem minősül telephelynek:

1. a külföldi személy árujának vagy termékének kizárólag tárolására, bemutatására használt létesítmény,

2. a külföldi személy árujának, illetve termékének kizárólag tárolás, bemutatás, más személy általi feldolgozás céljából történő készletezése,

3. létesítménynek kizárólag a külföldi személy számára történő áru-, illetve termékbeszerzési, valamint információgyűjtési célú fenntartása,

4. a létesítménynek kizárólag egyéb előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenység folytatása céljából való fenntartása,

5. a független képviselő (a bizományos is) útján kifejtett tevékenység, amennyiben ez a személy szokásos üzleti tevékenysége keretében jár el;

h) a külföldi személyt telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha fióktelep útján végez vállalkozási tevékenységet;

34. természeti erőforrás: a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalom;

34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

35. üzletvezetés helye: az a hely, ahol az ügyvezetés az irányításra berendezkedett;

36. mozgóképszakmai hatóság által kiadott támogatási igazolás: olyan okirat, amelyet a mozgóképszakmai hatóság a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) 2. § 23. pontja szerinti megrendelésre készült filmalkotás vagy az Mktv. 2. § 24. pontja szerinti nem megrendelésre készült filmalkotás támogatója részére állít ki, és amely tartalmazza a támogatást nyújtó adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, illetve a kedvezményre jogosító támogatás összegét. A mozgóképszakmai hatóság által egy filmalkotáshoz kiadott, kedvezményre jogosító támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg a mozgóképszakmai hatóság által jóváhagyott közvetlen filmgyártási költség Mktv. 12. § (10) bekezdésében meghatározott részének 20 százalékát, azzal, hogy nem állítható ki igazolás, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.

37.

MÁSODIK RÉSZ

A TÁRSASÁGI ADÓ

II. Fejezet

A társasági adókötelezettség

 

5. § (1) Az adózót jövedelme után e törvény előírása szerint társasági adókötelezettség terheli. Az adóévben vállalkozási tevékenységet nem folytató egyház társasági adókötelezettségét azzal teljesíti, hogy az adóévre bevallást helyettesítő nyilatkozatot tesz.

(2) A belföldi illetőségű adózó társasági adókötelezettsége a társasági szerződése közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti, az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel keletkezik, más esetben azon a napon, amelyen az alapítását szabályozó jogszabály szerint létrejön. Az adózó adókötelezettsége azon a napon szűnik meg, amelyen a megszűnését szabályozó jogszabály szerint megszűnik, vagy amely napot követő napon bármely egyéb okból kikerül a társasági adó hatálya alól (ideértve a cégbejegyzés iránti kérelem elutasítását vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetését is).

(3) A külföldi vállalkozó társasági adókötelezettsége a fióktelepének a cégnyilvántartásba történő bejegyzése napján kezdődik, és fióktelepének a cégnyilvántartásból való törlésének a napján szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége megszűnik a fióktelepe ellen belföldön vagy - amennyiben az eljárás e fióktelepre is kiterjed - az ellene külföldön indított felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) kezdő napját megelőző napon. Amennyiben a külföldi vállalkozó cégnyilvántartásba be nem jegyzett telephelye útján végez belföldön vállalkozási tevékenységet, adókötelezettsége a telephely létrejöttét eredményező első jognyilatkozat megtételének napján keletkezik, és a külföldi vállalkozó megszűnésének vagy a telephely megszűnését eredményező jognyilatkozat tételének napján (ideértve azt is, ha a tevékenységet fióktelepen, európai részvénytársaságként vagy európai szövetkezetként folytatja) szűnik meg. A külföldi vállalkozó adókötelezettsége az általa belföldön végzett építkezés esetén az építkezés kezdetének napján kezdődik, ha az építkezés időtartama meghaladja az egyezményben meghatározott időtartamot, illetve (egyezmény hiányában) a három hónapot. Az építkezés folyamatosságát nem befolyásolja, hogy azt a külföldi vállalkozó fióktelepén vagy más telephelyén végzi.

(4) Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, a fizetendő adót az adóév utolsó napjára készített könyvviteli zárlat alapján állapítja meg. Ha az adózó az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére utólag válik kötelezetté, az utólag készített beszámoló alapján adóévenként - a bevallással érintett adóévben hatályos előírások szerint - megállapítja a ténylegesen fizetendő adót, valamint ennek és a könyvviteli zárlat alapján bevallott fizetendő adónak a különbözetét.

(5) E törvénynek a jogutódra vonatkozó rendelkezéseit a kiválással (ideértve azt is, ha a társaságtól megváló tag a társasági vagyon egy részével más, már működő társasághoz, mint átvevő társasághoz csatlakozik) létrejövő adózónak, a jogelődre vonatkozó rendelkezéseit kiválás esetén a fennmaradó adózónak is alkalmaznia kell.

(6) Ha a felszámolási eljárás (annak megfelelő eljárás) a cég cégnyilvántartásból való törlése nélkül fejeződik be, az adókötelezettség az eljárás megszűnésének napját követő naptól új adóévként folytatódik.

(7) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, a felsőoktatási intézmény, a közhasznú társaság, a nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket először abban az adóévben alkalmazhatja, amely évben ilyen szervezetként besorolást nyert. Az adózó nem alkalmazhatja a közhasznú szervezetre, kiemelkedően közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezéseket - kivéve a törlés napjáig az igazolás kiadását - abban az adóévben, amelyben a közhasznúsági nyilvántartásból törölték. A közhasznú besorolás adóéven belüli változása esetén - kivéve az átsorolás napjáig az igazolás kiadását - az adóév utolsó napján érvényes besorolásnak megfelelő rendelkezéseket kell az adóév egészére alkalmazni.

(8) A társasági adóbevallást magyar nyelven, forintban kell elkészíteni. A beszámolót, könyvvezetést konvertibilis devizában készítő adózó a társasági adóbevallás adatait a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével számítja át forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni. Ugyanígy kell eljárni minden más esetben, ha az átszámításra a számviteli törvény előírása nem vonatkozik.

A társasági adóalap megállapítása

 

6. § (1) A társasági adó alapja belföldi illetőségű adózó és külföldi vállalkozó esetében az adózás előtti eredmény, módosítva a 7., 8., 16., 18. és a 28. §-okban, valamint a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó az adózás előtti eredményt a beszámoló, ha az adóévre vonatkozó beszámoló készítésére az adóévről készítendő bevallás határidejéig nem kötelezett, könyvviteli zárlat alapján állapítja meg.

(3)

(4) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, az MRP, a közhasznú társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, a szociális szövetkezet, továbbá a vízitársulat és a külföldi vállalkozó az (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit a 9-14. §-ok figyelembevételével alkalmazza.

(5) Ha az adózó (2) bekezdés szerinti adózás előtti eredménye vagy az (1) bekezdés szerinti adóalapja közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimumot, akkor választása szerint

a) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy

b) a (6)-(10) bekezdésben foglaltak alkalmazásával - nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve - a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, telephelynek betudható jövedelem-(nyereség-)minimum nélküli jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak.

(6) Nem kell az (5) bekezdés rendelkezését alkalmaznia az adózónak

a) az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben, illetve az első adóévében, amennyiben az előtársasági időszakról külön beszámoló készítésére nem kötelezett, vagy

b) ha a 2. § (2) bekezdésének e)-h) pontja alapján adóalany, illetve, ha szociális szövetkezet, iskolaszövetkezet vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, vagy

c) ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta és mértéke - több kár esetén azok együttes értéke - eléri az elemi kár bekövetkezését megelőző adóévi évesített árbevétel (átalakulással létrejött adózónál a jogelőd árbevételéből számított, az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott árbevétel) legalább 15 százalékát.

(7) Az (5) bekezdés alkalmazásában a jövedelem-(nyereség-)minimum a (8) bekezdésben foglaltakkal csökkentett és a (9) bekezdésben foglaltakkal növelt összes bevétel 2 százaléka.

(8) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt csökkenti

a) az eladott áruk beszerzési értéke és az eladott közvetített szolgáltatás értéke;

b) a jogelőd tagjánál, részvényesénél - a kedvezményezett átalakulással létrejött adózóban szerzett részesedés bekerülési értékeként - az adóévben elszámolt bevétel;

c) az átruházó társaságnál kedvezményezett eszközátruházás esetén az önálló szervezeti egységének átruházása alapján az adóévben elszámolt bevétel;

d) a megszerzett társaság tagjánál, részvényesénél a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség.

(9) A jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli

a) a jogelőd kedvezményezett átalakulására, illetve kedvezményezett részesedéscserére tekintettel a tag, a részvényes az általa csökkentő tételként figyelembe vett összegből a megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján csökkentő tételként figyelembe vett) összeg, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében az a rész, amelyet még nem számolt el növelő tételként,

b) az átvevő társaság - az átruházó nyilatkozata alapján - az átruházónál az összes bevétel csökkentéseként figyelembe vett összegből az átvett tárgyi eszközökre és immateriális javakra a számviteli előírás alapján elszámolt értékcsökkenésnek az átvett eszközök bekerülési értéke arányában számított összeggel, továbbá jogutód nélküli megszűnésének adóévében a fennmaradó összeggel.

(10) A (6) bekezdés alkalmazásában elemi kár az elemi csapás (így különösen a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz) okozta kár. Az elemi csapás igazolására a kár tényét tartalmazó okmány (pl. a biztosító, a mezőgazdasági igazgatási szerv, a katasztrófavédelem végrehajtását végző szerv által kiállított szakvélemény, jegyzőkönyv, más okmány), vagy - ha az adózó nem rendelkezik független szervezet által kiállított okmánnyal - az adózó által kiállított jegyzőkönyv szolgál. Az adózó az általa kiállított, a kár tényét és mértékét tartalmazó jegyzőkönyvet a kár keletkezését követő 15 napon belül megküldi az illetékes állami adóhatóság részére. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

Az adóalap megállapításakor csökkentő jogcímek

 

7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

a) a korábbi adóévek elhatárolt veszteségéből - a 17. §-ban és a VII. fejezetben foglaltakat figyelembe véve - az adózó döntése szerinti összeg,

b) a kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék) felhasználása miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg,

c) a bányászatról szóló törvényben és a villamos energiáról szóló törvényben előírt, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg, továbbá - legfeljebb a befejezett felújításhoz a célállomány típusától függően az agrárgazdasági célok költségvetési támogatásáról szóló jogszabály szerint igénybe vehető támogatás mértékéig - erdőgazdálkodónál az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére az adóévben képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg,

cs) a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege, kivéve az 1. számú melléklet 10. pontja szerint az adóalapnál érvényesített terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összegét,

d) értékcsökkenési leírásként az 1. és 2. számú mellékletben foglalt előírások szerint az adóévre megállapított összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek -, a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz számított nyilvántartási értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,

dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés,

dzs) az adózó

a) döntése szerint, a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,

b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét bevételként el kell számolni,

e) az adózó által a tőkepiacról szóló törvény szerinti szabályozott piacon kötött ügylet alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a külföldi vállalkozónál és a szövetkezetnél (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,

f) az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti nyereség 50 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint (a továbbiakban: fejlesztési tartalék), figyelemmel a (15) bekezdésben foglaltakra,

g) a kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt bevételt (adóköteles bevételt),

gy) a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedésnek - ideértve az előtársasággal szemben a vagyoni hozzájárulás alapján kimutatott követelést is, de ide nem értve az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedést - a (10) bekezdés szerinti értékét meghaladóan a kivezetés miatt az adóévben elszámolt bevétel, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent,

h) a megszerzett társaság tagjánál (részvényesénél) a kedvezményezett részesedéscsere alapján kivezetett részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, ha az adózó igénybe kívánja venni e kedvezményt; e kedvezmény alkalmazása esetén az adózó a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett valamennyi részesedést elkülönítetten tartja nyilván,

i) az iskolai rendszerű szakképzésben közreműködő adózónál tanulónként minden megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24 százaléka, ha az adózó a szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzését jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján végzi, illetve 12 százaléka, ha az iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi,

j) a sikeres szakmai vizsgát tett - az i) pontban említett - szakképző iskolai tanuló után folyamatos tovább foglalkoztatása esetén, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, korábban munkanélküli személy, továbbá a szabadulást követő 6 hónapon belül alkalmazott szabadságvesztésből szabaduló személy, illetve a pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy után a foglalkoztatásának ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át befizetett társadalombiztosítási járulék, a járulék költségkénti elszámolásán túl, azzal, hogy az adózó akkor járhat el e rendelkezés szerint, ha a korábban munkanélküli magánszemély alkalmazása óta, illetőleg azt megelőző hat hónapon belül azonos munkakörben foglalkoztatott más munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással nem szüntette meg, és a korábban munkanélküli magánszemély az alkalmazását megelőző hat hónapon belül nála nem állt munkaviszonyban,

k) a kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján az adóévben elszámolt ráfordítást meghaladóan kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján elszámolt bevétel 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a (14) és (16) bekezdésben foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza,

l) az adózó választása szerint a Kormány által rendeletben kijelölt műbíráló szerv által működtetett művészeti zsűrik által kibocsátott művészeti szakvéleményben művészeti értékűnek elismert

la) képzőművészeti alkotás beszerzési értéke, de legfeljebb az adóévi beruházások értékének 1 százaléka, vagy

lb) kortárs képző- és iparművészeti alkotás beszerzési értéke a beszerzés adóévében és az azt követő négy adóévben egyenlő részletekben, figyelemmel a (22) bekezdésben foglaltakra,

ly) a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott (járó) támogatás, juttatás, a véglegesen átvett pénzeszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel, a térítés nélkül átvett eszköz átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott könyv szerinti értéke, továbbá a térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás átadónál - nyilatkozata alapján - kimutatott bekerülési értéke, valamint az átvállalt tartozás, az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben bevételként elszámolt összeg (egyszeres könyvvitelt vezetőnél, ideértve az adóévi tartalék növekedését okozó részt is), figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra,

m) a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bevonása következtében elszámolt bevételnek a visszavásárolt saját üzletrész, saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy bekerülési értékét meghaladó része,

n) a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés, továbbá a követelés bekerülési értékéből a számvitelről szóló törvény alapján behajthatatlanná vált rész és a követelés átruházásakor, kiegyenlítésekor, beszámításakor a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan elszámolt bevétel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztés; e rendelkezést hitelintézet a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre, befektetési vállalkozás a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelésre nem alkalmazza,

ny) az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvényben meghatározott, az Európai Gazdasági Térség tagállama által létrehozott kibocsátási egység - kivéve az adózó részére a törvény szerinti eljárás keretében térítés nélkül kiosztott kibocsátási egységet - átruházása ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből az átruházott kibocsátási egység bekerülési értékét meghaladó rész 50 százaléka, továbbá a mást megillető kibocsátási egységgel kapcsolatos kezelési, bizományosi vagy ügynöki tevékenység ellenértékeként az adóévben megszerzett (ár)bevételből a tevékenység közvetlen önköltségét meghaladó rész 50 százaléka,

o) a társasház, a társasüdülő (a továbbiakban: társasház) tulajdonostársainak közössége által a közös név alatt megszerzett olyan jövedelemből való részesedés alapján az adózó által az adóévben bevételként elszámolt összeg, amely jövedelemre vonatkozóan a társasház a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint az adót megfizette,

p) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés következtében az eredménytartalék csökkentéseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,

q)

r) a bírságnak, továbbá az adózás rendjéről és a társadalombiztosításról szóló törvényekben előírt jogkövetkezménynek az elengedése miatt az adóévben bevételként elszámolt, az adóévben vagy az előző adóévekben az adózás előtti eredményt növelő tételként figyelembe vett összeg,

s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bekezdésben foglaltakra,

sz) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál a szabadalom, a használati és formatervezési mintaoltalom, továbbá a növényfajta-oltalom magyarországi megszerzésének és fenntartásának költsége, ha az nem minősül az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségének, figyelemmel a (20) bekezdésben foglaltakra,

t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt költséget) a felmerülés adóévében, vagy - az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás, juttatás összegével, illetve - ha él a választási lehetőséggel - a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel,

ty)

u) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi bevételként, vagy aktivált saját teljesítmény növeléseként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél adóköteles bevételként, kifizetett vásárolt készlet növekedéseként) vagy adóévi költség, ráfordítás csökkenéseként elszámolt összeg,

v) legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként, havonta a megváltozott munkaképességű munkavállalónak kifizetett munkabér, de legfeljebb az adóév első napján érvényes minimálbér, feltéve, hogy az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma az adóévben nem haladja meg a 20 főt,

w) az adózó által az átruházott részesedésre az adóévben elszámolt árfolyamnyereség, feltéve, hogy

wa) az adózó a részesedést 2002. december 31-ét követően, a kibocsátó jegyzett tőkéjének emelése alapján teljesített pénzbeli hozzájárulás (pénzbetét) szolgáltatása révén szerezte,

wb) a kibocsátó a jegyzett tőke emelésének cégbírósági bejegyzésére irányuló kérelem benyújtását megelőző napon kis- és középvállalkozásnak minősült és nem volt az adózó kapcsolt vállalkozása, valamint

wc) a részesedés átruházására a megszerzése évét követő harmadik adóévben vagy azt követően kerül sor,

x) az adózó által a helyi adókról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege, feltéve, hogy az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,

y) az adóév első napján mikrovállalkozásnak minősülő adózónál - döntése szerint - a (19)-(20) bekezdésben foglaltakat is figyelembe véve a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma előző adóévhez, az adózó átalakulása esetén a jogelőd utolsó adóévéhez, előző adóév hiányában nullához viszonyított növekményének és az adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összegének szorzata, feltéve, hogy az adózó foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adózónak az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása,

z) az adomány, kivéve a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként adott összeget, figyelemmel az (5)-(7) bekezdésben foglaltakra,

zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál - ha igénybe kívánja venni a kedvezményt - a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)-(12) bekezdésben foglaltakra.

(2)

(3) Korábban munkanélküli személy az, aki a foglalkoztatását közvetlenül megelőzően

a) legalább hat hónapig az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső volt, vagy

b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján munkanélküli ellátásban, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesült, vagy

c) a b) pontban említett ellátásra való jogosultságát már kimerítette, de az állami foglalkoztatási szervvel továbbra is együttműködött,

azzal, hogy az a)-c) pontokban foglalt feltételek fennállása szempontjából azt az időtartamot, amely alatt a munkanélküli terhességi, gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben részesül, továbbá az előzetes letartóztatás, szabadságvesztés, elzárás büntetés időtartamát, valamint a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatban, a polgári szolgálatban töltött időt (a szolgálat megkezdése és befejezése közötti időtartamot) figyelmen kívül kell hagyni.

(4)

(5) Az adózás előtti eredmény csökkentéseként az adomány

a) teljes összege és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető közhasznú szervezet, egyház támogatása és közérdekű kötelezettségvállalás esetén,

b) másfélszerese és a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozás esetén az első teljesítést követő évtől ezen a jogcímen adott adomány további 20 százaléka, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százaléka érvényesíthető kiemelkedően közhasznú szervezet támogatása esetén.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mérték együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25 százalékát.

(7) Az (1) bekezdés z) pontja alapján az adózó akkor csökkentheti az adózás előtti eredményt, ha rendelkezik a közhasznú szervezet, a kiemelkedően közhasznú szervezet, az egyház, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt, továbbá közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a közhasznúsági fokozatot.

(8) Az (1) bekezdés ly) pontja alkalmazásakor:

a) az adózó akkor csökkentheti adózás előtti eredményét, ha belföldi illetőségű adózó (kivéve az alapítványt, a közalapítványt, a társadalmi szervezetet, a köztestületet, az egyházat, a lakásszövetkezetet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat), külföldi személy (kivéve az ellenőrzött külföldi társaságot) vagy magánszemély adott részére támogatást, juttatást vagy eszközt, illetve engedte el kötelezettségét, vállalta át tartozását, továbbá ha térítés nélkül nyújtott részére szolgáltatást;

b) passzív időbeli elhatárolás esetén a bevételből az adóévben el nem határolt rész, az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg minősül bevételnek;

c) az adózó nem csökkentheti adózás előtti eredményét a jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján kapott (járó) támogatás, juttatás, térítés nélküli eszközátvétel (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás és térítés nélkül kapott (igénybe vett) szolgáltatás esetében,

d) az a) pontban foglaltakat a szövetkezetnek a társadalmi szervezet igazolása alapján, a társadalmi szervezettől kapott támogatásra nem kell alkalmazni, ha annak forrása a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 17. §-ának (3) bekezdése, illetve az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény 19. § (2) bekezdése alapján szövetkezettől kapott fel nem osztható vagyon.

(9)

(10) Az (1) bekezdés gy) pontjának alkalmazásakor a kivezetett részesedés értéke

a) a részesedés bekerülési értéke - de a jogelődtől átvett részesedésnek legalább a jogelődnél kimutatott bekerülési értéke azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely jogutódlással alakult meg -, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása, vagy - azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban nem kíván részt venni - átalakulás miatt szűnt meg, illetve csökkent,

b) a részesedés könyv szerinti értéke, vagy - a tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) választása szerint - az a) pontban meghatározott érték azon tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál), amely a jogutódban is részt kíván venni.

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó

a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,

b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

(13)

(14) Az adózó az (1) bekezdés e), k), ny) és s) pontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az adózó által az adózás előtti eredmény csökkentéseként az említett rendelkezések alapján együttesen elszámolt összeg nem haladhatja meg az adózás előtti nyereség 50 százalékát.

(15) Az adózó az (1) bekezdés f) pontja szerinti fejlesztési tartalékot nem használhatja fel a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt. Az adózó a fejlesztési tartalékot a lekötése adóévét követő négy adóévben megvalósított beruházás bekerülési értékének megfelelően oldhatja fel, kivéve, ha a feloldott rész után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat a feloldást követő 30 napon belül megfizeti. Az adózó a fejlesztési tartaléknak a lekötése adóévét követő negyedik adóév végéig beruházásra fel nem használt része után az említett mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot a negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig megállapítja, és megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a nem beruházási célra történő feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

(16) Az (1) bekezdés k) pontja és a 8. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásában

a) kapott (járó) kamat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 84. § (3) bekezdés a) és c) pontja, 84. § (5) bekezdés a) és b) pontja és 84. § (6) bekezdése alapján elszámolt bevétel,

b) fizetett (fizetendő) kamat a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 85. § (2) bekezdés a) pontja alapján elszámolt ráfordítás,

mindkét esetben kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást terhelő, illetve megillető összeget.

(17) A felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia, továbbá bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely (ideértve az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezetét is) és az adózó által írásban kötött szerződés alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetén az adózó az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak alkalmazásakor az ott meghatározott összeg háromszorosát, legfeljebb 50 millió forintot vehet figyelembe, amelynek a 19. § (1) bekezdése szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(18) Az (1) bekezdés t) pontjában foglaltak az igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatásra a megrendelőnél akkor alkalmazhatóak, ha a szolgáltatást nyújtó a megrendelőnek nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatást nem belföldi illetőségű adózótól, külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól megrendelt kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás igénybevételével teljesítette.

(19) Az (1) bekezdés y) pontjában és a 8. § (1) bekezdés v) pontjában foglaltak alkalmazásakor a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát két tizedesjegy pontossággal, azon személy nélkül kell megállapítani, aki az alkalmazást, de legkorábban 2004. január 1-jét megelőző tizenkét hónapban

a) az adózó kapcsolt vállalkozásánál állt munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, személyesen közreműködő tagsági viszonyban,

b) tevékenységét az adózó kapcsolt vállalkozásának minősülő egyéni vállalkozóként

végezte.

(20) Az (1) bekezdés sz) és y) pontjában foglaltak szerinti összegnek a 19. § (1) bekezdés szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(21)

(22) Az (1) bekezdés l) pontja alkalmazásában kortárs képző- és iparművészeti alkotás: a naptári év első napján élő művész képző- és iparművészeti alkotása.

Az adóalap megállapításakor növelő jogcímek

 

8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:

a) kettős könyvvitelt vezető adózónál a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg (kivéve a Diákhitel Központ Részvénytársaság által kormányrendeletben előírt feltételeknek megfelelően képzett céltartalék, céltartalékot növelő összeg) következtében az adóévben elszámolt ráfordítás,

b) az adóévben terv szerinti értékcsökkenési leírásként (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) és terven felüli értékcsökkenésként elszámolt összeg, továbbá az immateriális jószág, a tárgyi eszköz állományból bármely jogcímen történő kivezetésekor - kivéve, ha az kedvezményezett eszközátruházás miatt következik be, és teljesülnek a 16. § (13)-(15) bekezdésében előírt feltételek - vagy a forgóeszközök közé való átsorolásakor, valamint egyszeres könyvvitelt vezetőnél az eszközhöz kapcsolódó kötelezettség részleges vagy teljes elengedésekor, átvállalásakor az eszköz könyv szerinti értékének a készletre vett hulladékanyag, haszonanyag értékét meghaladó része, feltéve minden esetben, hogy az eszköz értékcsökkenését az adózó a számvitelről szóló törvény szerint az adózás előtti eredmény terhére számolta el,

c)

d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,

dzs) az adózó

a) a 7. § (1) bekezdésének dzs) pontja a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkenéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg,

b) az eszköznek (kivéve a bejelentett részesedést) a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni,

e) a jogerős határozatban megállapított bírság, továbbá az adózás rendjéről, továbbá a társadalombiztosításról szóló törvények szerinti jogkövetkezményekből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege, kivéve, ha önellenőrzéshez kapcsolódik,

f)

g)

gy) az adóévben követelésre (kivéve hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatásból, befektetési szolgáltatási tevékenységből származó és befektetési vállalkozásnál a befektetési szolgáltatási tevékenységből származó követelést) elszámolt értékvesztés összege,

h) a behajthatatlan követelésnek nem minősülő, adóévben elengedett követelés,

i)

j) az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség (kivéve a pénzügyi intézménnyel szemben fennálló kötelezettséget) - az adóévben ráfordításként, vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt - kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettségrészre jutó arányos része,

k) a kapcsolt vállalkozástól kapott (járó) kamat alapján az adóévben elszámolt bevételt meghaladóan kapcsolt vállalkozásnak fizetett (fizetendő) kamat alapján elszámolt ráfordítás 50 százaléka a gazdasági társaságnál, az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél, a szövetkezetnél és a külföldi vállalkozónál (kivéve a biztosítót, a pénzügyi intézményt, a befektetési vállalkozást), figyelemmel a 7. § (16) bekezdésében foglaltakra; e rendelkezést az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősülő adózó nem alkalmazza,

l)

m) az adózónál

a) az ellenőrzött külföldi társaságban lévő részesedésre az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, valamint e részesedés bármely jogcímen történő kivezetése következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része, vagy

b) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás miatti elszámolást) következtében elszámolt ráfordításnak az elszámolt bevételt meghaladó része,

n) az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (kivéve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adó, valamint az adózó által átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra, kivéve, ha

na)

nb) állami vállalat, részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társaság privatizációjának, valamint a tulajdonukban lévő vagyonrészek értékesítésének MRP keretében történő teljesülése esetén, az MRP szervezet alapcéljának megvalósítása érdekében, a szervezet hiteltörlesztési kötelezettsége időszakában történt,

nc) a Műsorszolgáltatási Alapnak közérdekű kötelezettségvállalásként, továbbá a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény szerinti közműsorszolgálati műsor, műsorszám támogatására (szponzorálására) történt,

nd) a támogatás, juttatás, végleges pénzeszközátadás, térítés nélküli eszközátadás, kötelezettség átvállalás, szolgáltatásnyújtás jogszabály, nemzetközi szerződés előírása alapján történt (ideértve azt is, ha a térítés nélküli átadás a közmű üzemeltetésre történő átadásával együtt valósul meg, továbbá az ültetvény átadását, ha arra a szövetkezetnél vagy jogutódjánál az 1991. évi XXV. törvény rendelkezései alapján a termőfölddel együtt kerül sor),

ne)

nf) az adózó a támogatást filmalkotáshoz juttatta, a mozgóképszakmai hatóság által a részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig, feltéve, hogy a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint jogosult közvetett állami támogatásra,

o) a forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára való áttérés során a tőketartalék növeléseként elszámolt átszámítási különbözetek összege az áttérést követő adóévben,

p) az adóellenőrzés, önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként (egyszeres könyvvitelt vezetőnél ideértve a kifizetett vásárolt készletek csökkenését is) vagy adóévi nettó árbevétel, bevétel, aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg,

r) a 7. § (1) bekezdésének gy) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett átalakulás alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg,

s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek megfelelően,

t) a 7. § (1) bekezdésének h) pontja alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés bekerülési értéke csökkentéseként, könyv szerinti értéke kivezetéseként az adóévben bármely jogcímen elszámolt (de összesen legfeljebb a részesedésre az említett rendelkezés alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett) összeg,

u) azon beruházás, szellemi termék bekerülési értékéből az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján elszámolt összeg (egyéni cég jogutódjánál ideértve az egyéni vállalkozóként igénybe vett kisvállalkozói kedvezményt is) kétszerese,

ua) amely beruházást, szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig nem helyez üzembe, illetve nem vesz használatba, az említett negyedik adóévről készített bevallásban, kivéve, ha az üzembe helyezés, a használatbavétel elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

ub) amely beruházást az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig az egyéb berendezések, felszerelések, járművek között helyez üzembe, az üzembe helyezés adóévéről készített bevallásban,

uc) amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig üzemkörön kívüli ingatlanként is használ, vagy az egyéb berendezések, felszerelések, járművek közé, a forgóeszközök közé sorol át, illetve amely szellemi terméket az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig a forgóeszközök közé sorol át, az említett első használat, illetve az átsorolás adóévéről készített bevallásban, kivéve, ha a forgóeszközök közé történő átsorolás az eszköz elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódásának következménye,

ud) amely beruházást, szellemi terméket, vagy amely beruházás alapján üzembe helyezett tárgyi eszközt az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévét követő negyedik adóév végéig elidegenít (természetbeni juttatásként átad, értékesít, apportál, térítés nélkül átad, valamint pénzügyi lízing keretében, részletfizetéssel, halasztott fizetéssel átvett eszközt a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt visszaad), az elidegenítés adóévéről készített bevallásban,

v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget

azzal, hogy az e pontban foglaltakat a jótállási időn belül cserére visszaadott tárgyi eszköz, szellemi termék után elszámolt összegre nem kell alkalmazni, de a jótállási időn belül cserébe kapott eszköz esetén az ua)-ud) alpont szerinti határidőt a cserére visszaadott eszköz üzembe helyezésétől, használatbavételétől kell számítani.

(2) Az adózó az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásakor nem veszi figyelembe azt az összeget, amellyel az (1) bekezdés k) pontja alapján növelte adózás előtti eredményét.

(3)

(4) Az (1) bekezdés nb) pontjában említett támogatásként, juttatásként, kizárólag állami tulajdonban lévő vagyon elidegenítése esetén az átutalt összeget; állami és nem állami vagyonrészek együttes elidegenítése esetén az átutalt összegből az állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos részt; részben vagy egészben állami tulajdonban lévő társasági vagyonrész elidegenítése esetén az átutalt összegből, a társaságban lévő állami tulajdoni hányadnak megfelelő arányos részt; de bármely esetben legfeljebb az adózás előtti eredmény 20 százalékának megfelelő összeget lehet figyelembe venni.

(5) Az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában

a) kötelezettség a kapott kölcsön, a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és a váltótartozás (kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást), valamint minden más, a mérlegben kimutatott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó az eredménye terhére kamatot fizet (kivéve a hitelintézetnél a pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatban, annak érdekében fennálló tartozást) adóévi napi átlagos állománya;

b) saját tőke a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék (ezeknek megfelelő saját forrás) adóévi napi átlagos állománya.

(6) Amennyiben az átlagos állományi létszám a megelőző adóévhez viszonyítva többek között azért is csökkent, mert a munkavállaló szülési szabadságot, gyermekgondozási ellátás miatt szabadságot vett igénybe, betegség miatt keresőképtelenné vált, katonai szolgálatát, büntetés-végrehajtását kezdte meg, illetve meghalt, akkor az események bekövetkezésének adóévében és az azt követő adóévben nem kell az (1) bekezdés v) pontjában foglaltakat alkalmazni, feltéve hogy az (1) bekezdés v) pont szerinti összeg nem éri el az adóév első napján érvényes havi minimálbér összegét.

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapjának megállapítása

 

9. § (1) Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület, az egyház, a lakásszövetkezet és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, valamint a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény adóalapja a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredménye, módosítva a (2)-(5) bekezdésben foglaltakkal és figyelemmel a (6)-(9) bekezdés rendelkezéseire.

(2) Csökkenteni kell az adózás előtti eredményt

a) a vállalkozási tevékenység célját szolgáló beruházások értéke alapján a 7. § (1) bekezdése l) pontjának előírása szerint;

b) a közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, köztestületnek és felsőoktatási intézménynek vállalkozási tevékenysége adózás előtti nyereségének 20 százalékával;

c) a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), g), gy), i), j), ly), m), n), o), r), t), u) és v) pontja, továbbá a 7. § (3), (8), (10), (18) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

d) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

e) a munkáltatói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetnél a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben a szervezet alapítói okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenysége bevételét meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.

(3) Növelni kell az adózás előtti eredményt

a)

b) a 8. § (1) bekezdés a), b), d), e), gy), h), j), m), n), p) és r) pontja, továbbá a 8. § (4)-(5) bekezdése alapján megállapított értékből a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül hozzárendelhető összeggel, illetőleg közvetett kapcsolat esetén a vállalkozási tevékenység bevételével arányos összeggel;

c) az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek és a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek az általa kiállított - az adózó részére az adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre - jogosító igazolásban feltüntetett kapott adománynak a

ca) teljes összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van,

cb) (7) bekezdésben előírt aránnyal számított részével, ha nincs az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, de a vállalkozási tevékenységből származó bevétele meghaladja a kedvezményezett mértéket.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve kell alkalmazni a 16., a 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(5) Az egyház az adóalap megállapításakor a vállalkozási tevékenység adóévi adózás előtti nyereségének azzal a részével is csökkentheti a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményét, amelyet az adóévben, az adóévet követő adóévben kulturális, nevelési, oktatási, felsőoktatási, szociális és egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi, sport, tudományos és műemlékvédelmi tevékenység, továbbá a hitéleti célú ingatlanfenntartás bevételt meghaladó költsége, ráfordítása fedezetére használ fel.

(6) A közhasznú szervezetként, a kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület és felsőoktatási intézmény adóalapja az (1)-(4) bekezdés alapján meghatározott összegnek a (7) bekezdésben előírt aránnyal számított része.

(7) A kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértéke közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 10 százaléka, de legfeljebb 20 millió forint, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében az összes bevétele 15 százaléka. A (3) bekezdés c) pontjában és a (6) bekezdésben foglaltak meghatározásához az arányt a kedvezményezett vállalkozási tevékenység mértékét meghaladóan elért vállalkozási bevétel és a vállalkozási tevékenység összes bevételének hányadosaként (két tizedesjegy pontossággal) kell számítani.

(8) Az országos érdek-képviseleti szervezet az adóalapot az (1)-(7) bekezdések szerint, a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

(9) Az egyház:

a) vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményét a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével határozza meg;

b) az adóalapot az (1)-(7) bekezdéseknek a közhasznú szervezetre vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával állapítja meg;

c) jogi személyiséggel felruházott szervezeti egysége az adóalapot a b) pont szerint, vagy - ha vállalkozási tevékenységének meghatározásakor élt az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvényben biztosított választási lehetőséggel - az (1)-(5) bekezdésben foglaltak szerint állapítja meg.

(10) Az európai területi együttműködési csoportosulás az adóalapot az (1)-(7) bekezdések megfelelő alkalmazásával állapítja meg.

Az iskolaszövetkezet adóalapja

 

10. § (1) Az iskolaszövetkezet adóalapja az adóévre jóváhagyott osztalék, részesedés, továbbá a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalékból osztalék, részesedés címen jóváhagyott összeg, valamint a jegyzett tőke leszállítása, a tagi jogviszony megszűnése következtében az adóévben keletkezett kötelezettségek együttes összege (a továbbiakban: megállapított osztalék), módosítva a (2)-(5) bekezdésben, továbbá a 18. és 28. §-okban, valamint - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésre - a VII. fejezetben foglaltakkal.

(2) A megállapított osztalékot csökkenti a 7. § (1) bekezdésének r) és t) pontjában meghatározott összeg, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték.

(3) A megállapított osztalékot növeli a 8. § (1) bekezdésének d), e), j), m) és n) pontja és a 8. § (4)-(5) bekezdése alapján meghatározott összeg, valamint a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés.

(4) Az iskolaszövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén az adó alapja a 6. § (1) bekezdése szerint meghatározott összeg, növelve a (6) bekezdés szerint nyilvántartott, adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(5) Az iskolaszövetkezet átalakulása esetén a jogutódnak - ha nem minősül iskolaszövetkezetnek - meg kell növelnie az adó alapját a jogelődnél adómentesen képződött eredménytartalék összegével.

(6) Az iskolaszövetkezetnek az adózottan és az adómentesen képződött eredménytartalékról külön nyilvántartást kell vezetnie. Ennek során adózottan képződött eredménytartaléknak kell tekinteni a 2004. évi nyitómérlegben szereplő eredménytartalékot, továbbá azt az eredménytartalékot, amely abban az adóévben képződött, amelyben az adózó nem minősült iskolaszövetkezetnek. Az eredménytartalék állományának csökkenését a megelőző évi nyilvántartás alapján számított arányt figyelembe véve kell megosztani az adózottan és adómentesen képzett eredménytartalék között. Tőkeleszállításkor, a tagi jogviszony megszűnésekor a tag részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett eredménytartalék csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni.

(7) Iskolaszövetkezetek egyesülése, szétválása esetén a (6) bekezdés szerint nyilvántartott eredménytartalékot - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözetével. A csökkentést először az adózottan képzett eredménytartalék terhére kell elszámolni úgy, hogy az ne váljon negatívvá, a fennmaradó rész az adómentesen képzett eredménytartalékot csökkenti.

(8) E § alkalmazásában az eredménytartalékkal esik egy tekintet alá a jegyzett tőkének az a része is, amely az eredménytartalék terhére történő felemeléséből származik, valamint a tőketartaléknak a pozitív összevont átértékelési különbözetből származó része. Ha az adózó a jegyzett tőkét leszállítja, azt kell feltételezni, hogy a tőkeleszállítás - az eredménytartalékból megvalósított tőkeemelés összegéig - jegyzett tőkének az eredménytartalékból származó részéből történt.

A kizárólag készfizető kezességvállalást folytató részvénytársaság adóalapja

11. §

Az MRP adóalapja

 

12. § (1) Az MRP adóalapja a számviteli törvény, valamint az MRP beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló jogszabály rendelkezései alapján kimutatott tárgyévi eredmény, módosítva a (2) és a (3) bekezdésben foglaltakkal.

(2) Az adózás előtti eredményt csökkenti:

a) a 7. § (1) bekezdésének a), b), cs), d), g), gy), j), n), o), r) és u) pontjai, valamint a 7. § (3) és (10) bekezdése szerinti összeg, továbbá az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított érték;

b) a saját erő címén a résztvevők által befizetett összeg, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a résztvevők egyéb befizetései, valamint a más természetes és jogi személyek befizetései.

(3) Az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), n), p) és r) pontjai, valamint a 8. § (4)-(5) bekezdése szerinti összeg.

(4) Az MRP a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja

 

13. § (1) A közhasznú társaság és a vízitársulat adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), g), gy), i), j), l), ly), m), n), o), p), r), t), u), v) és x) pontjaiban és a 7. § (3), (8), (10), (18) bekezdésében foglaltakkal, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), n), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá növelve

a)

b) a közhasznú társaság jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

c) közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - a (4) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,

d) a közhasznú társaságnál az adózó részére adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásához a közhasznú társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záróállományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutód közhasznú társaságnak az átalakulást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a közhasznú társaságot nem közhasznú társaság átalakulásával alapítják, akkor a közhasznú társaság alapításkori saját tőkéjét - az összevont átértékelési különbözet kivételével - az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni.

(3) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket

a) növelni kell az átalakulással egyidejűleg belépő új tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,

b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.

(4) Közhasznú társaságok egyesülése, szétválása esetén a (2) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (3) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.

(5) A közhasznú társaság és a vízitársulat az (1) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(6) Ha a közhasznú társaság célszervezetnek minősülő adózó jogutódja, akkor az adómentesen képződött saját tőke javára számolja el az átalakulást megelőző adóév utolsó napján a célszervezetnél adómentesen nyilvántartott eredménytartalék összegét.

(7) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet adóalapja

 

13/A. § (1) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság adóalapja az adózás előtti eredmény, csökkentve a 7. § (1) bekezdésének a), b), c), cs), d), g), gy), i), j), l), ly), m), n), o), p), r), t), u), v) és x) pontjaiban és a 7. § (3), (8), (10), (18) bekezdésében foglaltakkal, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel, növelve a 8. § (1) bekezdésének a), b), d), e), gy), h), j), m), n), o), p) és r) pontjaiban, valamint a 8. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakkal, továbbá az előzőeket figyelembe véve alkalmazza a 16., 18. és a 28. §-ok, valamint a VII. fejezet rendelkezéseit.

(2) A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett növelnie kell az adózás előtti eredményét

a) jogutód nélküli megszűnése esetén, a tagsági viszony megszűnésekor, vagy a jegyzett tőke leszállításakor a társaság tagja részére kiadott vagyonnak a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban adózott saját tőkeként kimutatott értéket meghaladó részével,

b) egyesülése, szétválása esetén a jogutódnál - akkor, ha az átalakulás miatt a jogelőd bármely tagjával szemben vagyonhányad-kiadási kötelezettsége keletkezik - az (5) bekezdés szerint az adómentesen képzett saját tőke csökkentéseként elszámolt összeggel,

c) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú jogállásának megszűnése adóévében, illetve a jogutódnak, ha nem rendelkezik közhasznú, kiemelkedően közhasznú besorolással, első adóévében a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képzett saját tőke összegével,

d) az adózó részére adózás előtti eredmény csökkentésére, a magánszemély részére adókedvezményre jogosító igazolásban feltüntetett kapott adomány összegével, ha az adóév utolsó napján az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásához a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság (értékelési tartalék nélküli) saját tőkéjének az évenkénti változását köteles megbontani adózott és adómentesen képzett részekre, és ennek figyelembevételével meghatározni az adóévi (értékelési tartalék nélküli) saját tőke záró állományának az adózottan és az adómentesen képzett részét. Az adóévi változásból az adómentesen képződött rész javára (terhére) jutó értéket az adóévi kedvezményezett tevékenység bevételének az összes bevételhez viszonyított arányával számítva kell meghatározni. Az évenkénti változás megbontásakor figyelmen kívül kell hagyni a jegyzett tőkének, a tőketartaléknak, az eredménytartaléknak alapítás, tőkeemelés vagy tőkeleszállítás miatti változását, ugyanakkor a jogutódnak az átalakulást követő első adóévben figyelembe kell vennie az összevont átértékelési különbözet értékét. Az alapítás és a tőkeemelés során a jegyzett tőke és a tőketartalék növekedéseként megjelenő tagi hozzájárulást az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni. A tőkeleszállításkor a társaság tagja részére kiadott vagyon értékét az adózottan képzett saját tőke csökkentéseként, ha az arra nem nyújt fedezetet, akkor a fennmaradó részt az adómentesen képzett saját tőke terhére kell elszámolni. Ha a gazdasági társaság közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként folytatja tevékenységét, akkor a közhasznú nyilvántartásba vétele napját megelőző napon kimutatott saját tőkét - az összevont átértékelési különbözet kivételével - az adózottan képzett saját tőke javára kell elszámolni, kivéve az e törvény valamely rendelkezése alapján adómentesen képzett eredménytartalékot, vagy adómentesen képzett saját tőkét, amelyet továbbra is adómentesen nyilvántartott saját tőkeként kell kimutatni.

(4) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adózottan képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket

a) növelni kell az átalakulással egyidejűleg belépő új (külső) tag vagyoni hozzájárulásával, vagy a meglévő tag pótlólagosan teljesítendő vagyoni hozzájárulása miatti saját tőke növekedés értékével,

b) csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbözete miatti saját tőke csökkenéssel, azonban e csökkentés miatt a nyilvántartott érték nem lehet negatív.

(5) Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságok egyesülése, szétválása esetén a (3) bekezdés szerint nyilvántartott adómentesen képződött saját tőkét - az átalakulás formájától függően - összesítéssel, illetve megosztással kell megállapítani, majd ezt az értéket csökkenteni kell az átalakulással létrejött társaságban részt venni nem kívánó tag részére kiadásra kerülő eszközök és kötelezettségek értékének különbsége miatti saját tőke csökkenés értékének a (4) bekezdés b) pontja szerint figyelembe nem vett részével.

(6) A szociális szövetkezet az adóalapot az (1)-(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával állapítja meg azzal, hogy adózottan képződött saját tőkének kell tekintenie a szociális szövetkezeti működésének megkezdését megelőző napon kimutatott saját tőkét.

A külföldi vállalkozó adóalapja

 

14. § (1) A külföldi vállalkozó a társasági adó alapját - figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra - valamennyi belföldi telephelyére (kivéve a fióktelepet) együttesen, míg belföldi fióktelepére fióktelepenként külön-külön a 6. § (1) bekezdése szerint állapítja meg. Az árbevétel, a bevétel, a költség és a ráfordítás elszámolásánál úgy kell eljárni, mintha a telephely a külföldi vállalkozótól független vállalkozás lenne.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a külföldi vállalkozónak a belföldi telephelyre meghatározott adózás előtti eredményét:

a) csökkenti a székhelyén és bármely telephelyén az adóévben felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségből, ráfordításból (kivéve a külföldön felmerült adót) a telephelyre arányosan jutó összeg, azzal, hogy ez az arány nem haladhatja meg a telephely által elszámolt összes árbevételnek, bevételnek a külföldi vállalkozó összes árbevételéhez, bevételéhez viszonyított arányát;

b) növeli a telephelynél az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt valamennyi üzletvezetési és általános ügyviteli költség, ráfordítás;

c) növeli az adóévben a telephely közvetítésével elért, de a telephelynél közvetlenül el nem számolt árbevétel, bevétel 5 százaléka.

(3)

A külföldi vállalkozó fióktelepének adóalapja

14/A. §

A külföldi szervezet adóalapja

15. §

A társasági adóalap módosításának különös szabályai

 

16. § (1) Az adózó

a) a 7. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem alkalmazhatja a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben és a végelszámolás időszaka alatt, vagy - ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül - utolsó adóévében;

b) a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévet (ha végelszámolás, felszámolás nélkül szűnik meg jogutód nélkül, az utolsó adóévét) megelőzően lekötött fejlesztési tartaléknak az említett adóév utolsó napjáig beruházásra fel nem használt része után a 19. § (1) bekezdésének a lekötés adóévében hatályos rendelkezése szerint előírt mértékkel az adót, valamint azzal összefüggésben a késedelmi pótlékot megállapítja, és azokat 30 napon belül megfizeti. A késedelmi pótlékot a kedvezmény érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és a megállapított adóval együtt az említett napot követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani;

c) jogutód nélküli megszűnésekor

ca) az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja,

cb) az adózás előtti eredményt növeli a kedvezményezett átalakulás alapján a 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés r) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

cc) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés h) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összegből az a rész, amellyel a 8. § (1) bekezdés t) pontja szerint korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

cd)

ce) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként a közhasznú szervezetekről szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően,

cf) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerint az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdésének u) pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó az adózás előtti eredmény csökkentésének adóévében, vagy az azt követő négy adóévben szűnik meg jogutód nélkül,

cg) egyszeres könyvvitel vezetése esetén az adózás előtti eredményt módosítja az egyszerűsített mérlegben kimutatott tartalék összege,

ch) az adózás előtti eredményt növeli a 8. § (1) bekezdés v) pontja szerint megállapított összegnek az a része, amellyel az adózó korábban nem növelte adózás előtti eredményét,

ci) az adózás előtti eredményt módosítja a 7. § (1) bekezdés dzs) és a 8. § (1) bekezdés dzs) pontja szerint még el nem számolt adózás előtti eredményt csökkentő, növelő tétel,

cj) az adózás előtti eredményt módosítja a (11) és (14) bekezdés alapján vállalt kötelezettség azon részével, amelyet az adózás előtti eredménynél még nem vett figyelembe,

ck) az adózás előtti eredményt módosítja a 18. § előírása alapján megállapított összegnek az a része, amelyet az adózó még nem vett figyelembe az adózás előtti eredményének módosításakor.

(2) Az adózó átalakulásakor

a) a jogelődnél - kivéve, ha az átalakulás kedvezményezett átalakulásnak minősül, és teljesülnek a (10)-(11) és (15) bekezdésben előírt feltételek - az adózás előtti eredményt csökkenti az az összeg, amellyel az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értéke meghaladja együttes könyv szerinti értéküket, növeli az az összeg, amellyel az együttes könyv szerinti érték az együttes számított nyilvántartási értéket meghaladja; kiválás esetén a jogelőd e rendelkezéseket az átalakulás adóévében és csak a jogutód részére a végleges vagyonmérleg alapján átadott eszközökre alkalmazza;

b)-c)

d) a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege, figyelemmel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra;

e)

f) a kettős könyvvitelt vezető jogutódnál első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja az egyszeres könyvvitelt vezető jogelőd vagy a jogelőd egyéni cég által (kiválás esetén az általa) az átalakulás során az eredménytartalékba helyezett áttérési különbözet összege;

g) az egyéni cég jogutódjánál az adózás előtti eredményt növeli a jogelőd egyszerűsített mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke és a végleges vagyonmérlegében a követelések vagy a vásárolt készletek között kimutatott fizetett előleg összege, valamint csökkenti a végleges vagyonmérlegében a kötelezettségek között kimutatott kapott előleg összege;

h) a jogutód a bányászatról szóló törvényben, a villamos energiáról szóló törvényben előírt, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott környezetvédelmi kötelezettség fedezetére, valamint az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőfelújítási kötelezettség fedezetére a végleges vagyonmérlegében kimutatott céltartalék átértékelési különbözetével az átalakulást követően úgy módosítja az adózás előtti eredményt, ahogyan jogelődje módosította volna, ha az átalakulás nem történt volna meg;

i) a jogutód a végleges vagyonmérlege szerint a jogelődtől átvett követelésre a könyv szerinti értéket meghaladóan befolyt összeg alapján, valamint e követelés behajthatatlanná válása esetén az átalakulást követően úgy módosítja adózás előtti eredményét, ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás nem történt volna meg.

(3) Az adózónak, ha az egyszeres könyvvezetésről a kettős könyvvezetésre tér át, az áttérés évében

a)-b)

c) a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak a nyitómérlegben kimutatott összegével növelnie kell adózás előtti eredményét.

(4) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint - a külföldre történő székhelyáthelyezést követően - annak tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az adókötelezettsége megállapításakor - e törvény eltérő rendelkezése kivételével - úgy jár el, mintha a székhelyáthelyezés nem történt volna meg, ideértve a törvény alapelveinek alkalmazását is a székhelyáthelyezést megelőző adózóként, vagy külföldi társasági adó (annak megfelelő adó) alanyaként elszámolt költség, bevétel, adózás előtti eredmény (annak megfelelő) módosítás tekintetében.

(5) Az egyéni cégből átalakult adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírása szerint az átalakulás időpontjáig keletkezett, és addig nem rendezett elhatárolt veszteséggel a 17. §-ban foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét.

(6) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózónak az eljárás befejező napjára elkészített vagyonmérlegében szereplő saját tőke és a felszámolás kezdő napját megelőző napra készített beszámolójában szereplő saját tőke különbözetével, az eljárás befejezése évéről készített adóbevallásában

a) növelnie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke növekedett,

b) csökkentenie kell az adózás előtti eredményét, ha a felszámolás időszaka alatt a saját tőke csökkent.

(7) Jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha az adózó - az átalakulás miatti megszűnést kivéve - bármely okból kikerül e törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.

(8) Nem minősül megszűnésnek, ha az adózó forintról devizára, devizáról forintra, vagy devizáról más devizára történő könyvvezetésre tér át.

(9) Kedvezményezett átalakulás esetén a jogelőd, kiválás esetén a jogutód - a (2) bekezdés d) pontjában foglaltaktól függetlenül - a (10) bekezdésben meghatározott feltételekkel nem köteles adózás előtti eredményét módosítani.

(10) A (9) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a jogutód társasági szerződése (alapító okirata) tartalmazza a (11) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy a jogelőd (kiválás esetén a jogutód) a választását az átalakulás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(11) A jogutód az átalakulást követően a jogelődtől átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a céltartalékot és a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve, adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. A jogutód az átértékelt eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti a jogelődnél az átalakulás napjára kimutatott bekerülési értéket, könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átalakulást követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(12) Kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság - választása szerint, az átvevő társasággal írásban kötött szerződés alapján, a (13) bekezdésben meghatározott feltételekkel - adózás előtti eredményét csökkenti az önálló szervezeti egység átruházása alapján elszámolt bevételnek az átadott eszközök könyv szerinti értékét meghaladó részével, illetve növeli az átadott eszközök könyv szerinti értékének az elszámolt bevételt meghaladó részével.

(13) A (12) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a kedvezményezett eszközátruházás alapjául szolgáló írásbeli szerződés tételesen tartalmazza az átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), és azoknak az átadás napjára az átruházó társaságnál kimutatott bekerülési értékét, könyv szerinti értékét és számított nyilvántartási értékét, valamint a (14) bekezdésben foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást, továbbá, hogy az átruházó társaság e választását a kedvezményezett eszközátruházás adóévéről szóló bevallásában bejelenti az adóhatóságnak.

(14) Az átvevő társaság az eszközátruházást követően az átruházó társaságtól átvett eszközöket és kötelezettségeket (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is) figyelembe véve adóalapját - az adózás előtti eredmény módosítása révén - úgy határozza meg, mintha az eszközátruházás nem történt volna meg. Az átvevő társaság az átvett eszközöket és kötelezettségeket elkülönítve tartja nyilván, és e nyilvántartásban feltünteti az átruházó társaságnál az átadás napjára kimutatott bekerülési értéket és könyv szerinti értéket, számított nyilvántartási értéket, valamint az eszköz, a kötelezettség alapján általa az átvételt követően az adózás előtti eredmény módosításaként elszámolt összeget is.

(15) A (10) bekezdésben, valamint a (13) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségnek az első adóbevallásában a jogutód, illetve az átvevő tesz eleget, ha a jogelőd külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi személy.

Veszteségelhatárolás

 

17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)-(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő adóévekben - a (3)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).

(2)

(3) Az elhatárolt veszteség legfeljebb olyan összegben vehető figyelembe az adózás előtti eredmény csökkentéseként, hogy az adóalap ne váljon negatívvá. Az elhatárolt veszteségek levonásánál a korábbi adóévekről áthozott veszteségeket kell először figyelembe venni.

(4) A mezőgazdasági ágazatba sorolt adózó az elhatárolt veszteséget az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőrzéssel való módosításával is rendezheti oly módon, hogy a megelőző két adóév adózás előtti eredményét csökkenti az elhatárolt veszteség összegével. Ha ezzel nem él, vagy ha a veszteségének csak egy részét rendezi a megelőző két adóév terhére, a fennmaradó részre az (1)-(3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(5) A hitelintézet az (1) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja.

(6) Ha a privatizációs lízingszerződés időtartama alatt az adózónál vagyonvesztés történik vagy a törlesztés meghiúsul és az állam nevében szerződő azonnali hatállyal nem mondja fel a szerződést, a vagyonvesztés vagy a törlesztés meghiúsulása évében az adózó az (1)-(2) bekezdésben foglalt veszteségelhatárolást nem alkalmazhatja.

(7) Átalakulás esetén a jogutód a jogelődnél keletkezett elhatárolt veszteségnek a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg szerinti részesedése arányában számított, az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt részére, valamint kedvezményezett eszközátruházás esetén az átvevő társaság az átruházó társaságnál keletkezett, az önálló szervezeti egységnek betudható elhatárolt veszteségre - a jogelődnél, illetve az átruházó társaságnál eltelt időt is beszámítva - az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza. Ez a rész kiválás esetén a jogelőd, kedvezményezett eszközátruházás esetén az átruházó társaság elhatárolt veszteségét csökkenti.

(8) Az adókötelezettség keletkezésének évét követő negyedik adóévben (jogutódnál a jogelőd adókötelezettsége keletkezésének évét és az azt követő adóéveit is figyelembe véve) és az azt követő adóévekben keletkezett negatív adóalapra, ha az adóévben az adózó adózás előtti eredménye negatív, és ha

a) az adóévben a bevételei nem érik el az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát, vagy

b) az adózó adóalapja a megelőző két adóévben is negatív volt,

az (1) bekezdés rendelkezése csak az adóhatóság engedélye alapján alkalmazható. Az adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet az adóévre vonatkozó bevallás benyújtásának esedékességéig, az önellenőrzéssel pótlólagosan feltárt veszteség, valamint az önellenőrzés okán engedély alá eső teljes adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet az önellenőrzési lap benyújtásának esedékességéig, az ellenőrzés által feltárt pótlólagos veszteség, valamint az ellenőrzés okán engedély alá eső teljes adóévi veszteség elhatárolásának engedélyezése iránti kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül, felügyeleti intézkedés vagy az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálatának kezdeményezése esetén az eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül kell benyújtani; e határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. Az adóhatóság az engedélyt akkor adja meg, ha megállapítható, hogy az a) és b) pontban foglaltak elháríthatatlan külső ok miatt következtek be, vagy ha az adózó a negatív adóalap elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható. Ha az adóhatóság a kérelmet az eljárásra előírt határidőn belül nem utasítja el, a kérelemnek helyt adó határozathoz fűződő jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(9) E § alkalmazásában a külföldi személy abban az évben minősül jogelőd nélkül létrejött adózónak, amelyben 2000. december 31-ét követően külföldi vállalkozóként az állami adóhatósághoz először be kellett jelentkeznie.

(10) A külföldi vállalkozó tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet a külföldi vállalkozónál, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet tevékenységét folytató külföldi vállalkozó az európai részvénytársaságnál, az európai szövetkezetnél keletkezett és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még el nem számolt elhatárolt veszteségre az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazza.

(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

(12) Amennyiben az adózó adókötelezettsége a felszámolási eljárás (annak megfelelő más eljárás) befejezését követő napon folytatódik, az adózó az (1)-(3) bekezdésben, illetve a VII. fejezetben foglaltakat alkalmazza a felszámolás kezdő napját megelőző napig keletkezett, és az adózás előtti eredmény csökkentéseként még nem érvényesített elhatárolt veszteségre, azzal, hogy a felszámolási időszak egy adóévnek minősül.

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

 

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét

a) csökkenti, feltéve, hogy

aa) az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna, és

ab) a vele szerződő kapcsolt vállalkozás belföldi illetőségű adózó, vagy olyan külföldi személy (az ellenőrzött külföldi társaság kivételével), amely az illetősége szerinti állam jogszabályai szerint társasági adónak megfelelő adó alanya, valamint

ac) rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét;

b) növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.

(2) A szokásos piaci árat a következő módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a) összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon;

b) viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé, változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal;

c) költség és jövedelem módszerrel, amelynek során a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni;

d) egyéb módszer alapján, ha a szokásos piaci ár az a)-c) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.

(3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

(4) A szokásos haszon az a haszon, amelyet összehasonlítható tevékenységet végző független felek összehasonlítható körülmények között elérnek.

(5) Az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó (kivéve a közhasznú, kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, és azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket.

(6) A tőkét befogadó, a vagyont kiadó adózónak, továbbá a tagnak (részvényesnek) az (1)-(5) bekezdés előírásait, a jegyzett tőke nem pénzbeli hozzájárulással történő emelése, a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása miatt, továbbá a jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére is alkalmaznia kell, ha a többségi befolyással rendelkező tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból.

AZ ADÓ MEGÁLLAPÍTÁSA

III. Fejezet

A társasági adó mértéke

 

19. § (1) A társasági adó a pozitív adóalap 16 százaléka.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezésétől eltérően a (3) bekezdésben foglaltak teljesítése esetén a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 50 millió forintot meg nem haladó összegéig 10 százalék, az e feletti összegre 16 százalék.

(3) A 10 százalékos adókulcsot az adózó akkor alkalmazhatja, ha

a) nem vesz igénybe az adóévben e törvény alapján adókedvezményt, és

b) az adóévben legalább egy fő a foglalkoztatottainak átlagos állományi létszáma, és

c) adóalapja az adóévben és az azt megelőző adóévben - a (8) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - legalább a jövedelem- (nyereség-) minimum összegével egyezik meg, kivéve, ha az adózó a 6. § (6) bekezdésének hatálya alá tartozik, és

d) az államháztartásról szóló törvényben meghatározott rendezett munkaügyi kapcsolatok általános feltételeinek történő megfelelés hiányát az adóévben és a megelőző adóévben nem állapította meg jogerős és végrehajtható határozat, továbbá a munkaügyi kapcsolatok különös feltételeinek hiánya miatt az adóévben és a megelőző adóévben jogerős és végrehajtható munkaügyi, munkavédelmi vagy az egyenlő bánásmód elvének megsértése miatt meghozott közigazgatási határozat, illetőleg - a határozat bírósági felülvizsgálata esetén - jogerős bírósági határozattal elbírált közigazgatási határozat nem szabott ki bírságot vagy munkaügyi bíróság nem állapított meg jogsértést, illetve az adózó az adóévben eleget tett a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeként előírt, a Munka törvénykönyvében megfogalmazott, az érdekképviseleti szervekkel kapcsolatos kötelezettségének, és

e) az adóévben legalább az adóév első napján érvényes minimálbér kétszeresének - ha az adózó székhelye a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében van, akkor a minimálbér - adóévre évesített összege és a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma szorzatának megfelelő összegre vallott be nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

(4) Az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének, illetve, ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalapnak a 6 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a) az elsődleges mezőgazdasági termelést is végző adózónál az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt - az adóévben igénybe vett - támogatásnak minősül, ha az (5) bekezdés szerint lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel;

b) más adózónál csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy ha az adózó az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelő lekötött tartalékot kizárólag beruházásra, vagy beruházás céljára felvett hitel törlesztésére használja fel, akkor - választása szerint - a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az adózó az adóalap 50 millió forintot meg nem haladó részének - ha az adóalap nem éri el az 50 millió forintot, akkor az adóalap - 6 százalékának megfelelő összeget az adóév utolsó napján - az eredménytartalékból történő átvezetéssel - lekötött tartalékként köteles kimutatni, és azt a lekötése adóévét követő négy adóévben

a) megvalósított beruházás - ide nem értve a (6) bekezdésben felsorolt beruházást - bekerülési értékének megfelelően, és/vagy

b) a 7. § (3) bekezdésében foglaltak szerint korábban munkanélküli személy, illetve a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a 22/B. § (11) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak megfelelő pályakezdő foglalkoztatására tekintettel elszámolt személyi jellegű kifizetésre, feltéve, hogy az említettek foglalkoztatása 2007. december 31-ét követően kezdődött, és/vagy

c) a pénzügyi intézménnyel kötött hitelszerződés alapján (ideértve a pénzügyi lízinget is) fennálló kötelezettség csökkentésére oldhatja fel, kivéve, ha a feloldást - ideértve azt is, ha a feloldás nem a (4) bekezdés szerinti elszámolásnak megfelelően történt - követő 30 napon belül megfizeti a feloldott résszel azonos összegű adót. Az adózó megfizeti továbbá a lekötött tartaléknak a lekötés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a lekötés adóévét követő negyedik adóévet követő adóév első hónapja utolsó napjáig, illetve a jogutód nélküli megszűnése napjáig fel nem használt részével azonos összegű adót, a jogutód nélküli megszűnése napját követő 30 napon belül. Az adót késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. A késedelmi pótlékot a 10 százalékos adókulcs érvényesítését tartalmazó adóbevallás benyújtása esedékességének napját követő naptól a feloldás napjáig, illetve a felhasználásra rendelkezésre álló időpontig kell felszámítani és az adóval együtt a megfizetés esedékességét követő első társaságiadó-bevallásban kell bevallani.

(6) Az adózó az (5) bekezdés alapján lekötött tartalékot nem használhatja fel a fejlesztési tartalék terhére elszámolt beruházásra, továbbá a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként, a térítés nélkül átvett eszköz címen, valamint az olyan tárgyi eszközzel kapcsolatban elszámolt beruházásra, amely tárgyi eszközre nem számolható el vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést, kivéve a fejlesztési tartalék terhére el nem számolt műemlék, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt.

(7) A (2)-(5) bekezdés alkalmazása esetén

a) a csekély összegű (de minimis) támogatás összege az adóévben ilyen jogcímen adózás előtti eredmény csökkentésként érvényesített összes kedvezmény együttes összegére a (2) bekezdés szerinti adómértékkel számított értékkel egyenlő,

b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát azon személyek nélkül kell figyelembe venni, akiknek a jövedelme alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség áll fenn.

(8) A jogutódnak és a jogelőd nélkül alakult adózónak - ideértve a 17. § (9) bekezdése szerinti külföldi személyt is - első adóévében a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak alkalmazásakor a megelőző adóévre vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmaznia.

Adómentesség

 

20. § (1) Nem kell az adót megfizetnie

a) a közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek nem minősülő alapítványnak, közalapítványnak, társadalmi szervezetnek - kivéve az országos érdek-képviseleti szervezetet -, köztestületnek, továbbá a lakásszövetkezetnek, ha - a gazdálkodására vonatkozó külön jogszabályok előírása szerint és a 6. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve nyilvántartott - vállalkozási tevékenységéből elért bevétele legfeljebb 10 millió forint, de nem haladja meg az adóévben elért összes bevételének 10 százalékát,

b) a közhasznú társaságnak az (5) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet C) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétel képvisel az összes bevételen belül,

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnak, amennyiben a pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből származó bevétele nem haladja meg a pénztár összes bevételének a 20 százalékát,

d) a vízitársulatnak az (5) bekezdésben - 2009. július 1-jétől a (6) bekezdésben - foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a közfeladatként végzett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül,

e) a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak és a szociális szövetkezetnek a (6) bekezdésben foglaltak szerinti adóalapra számított adónak olyan része után, amelyet a 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenységből elért bevétele képvisel az összes bevételen belül.

(2) A közhasznú társaság, a szociális szövetkezet, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a vízitársulat az adókedvezményeket az adómentességgel csökkentett adó arányában érvényesítheti.

(3)

(4)

(5) Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában adóalap a 13. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdésének n) pontja és a 13. § (1) bekezdésének b)-d) pontjai szerinti meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.

(6) Az (1) bekezdés e) pontja és - 2009. július 1-jétől - a d) pontja alkalmazásában adóalap a 13/A. § szerint megállapított adóalap, csökkentve a 8. § (1) bekezdés n) pontja és a 13/A. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott összeggel, növelve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történt közérdekű kötelezettségvállalás alapján a 7. § (1) bekezdésének z) pontja és a 7. § (5) bekezdésének a) pontja szerint megállapított értékkel.

Beruházási adókedvezmények

 

21. § (1)-(6)

(7) A területfejlesztés kedvezményezett területeinek jegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott, társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségben székhellyel vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel rendelkező adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően a térségben megkezdett és az üzembe helyezést követően ott üzemeltetett, legalább 3 milliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 naptári évben.

(8) A (7) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - a beruházás üzembe helyezését követő második adóévben és azt követően csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 100 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

(9) A (7) bekezdésben meghatározott adókedvezményt az adózó akkor veheti igénybe, ha a beruházást olyan térségben helyezi üzembe és ott üzemelteti, amely a beruházás megkezdésekor társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségnek minősül. Az adókedvezmény az adónak a termékelőállító tevékenységből származó árbevételnek az összes árbevételhez viszonyított arányával számított összege.

(10) Az adózó a (7)-(9) bekezdésben foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával vehet igénybe adókedvezményt, ha olyan megyében rendelkezik székhellyel, vagy cégbíróságon, helyi önkormányzatnál bejelentett telephellyel - és ott kezd el és helyez üzembe beruházást -, amely megyében a beruházás megkezdését megelőző két év valamelyikében az állami foglalkoztatási szerv által az év decemberében mért munkanélküliségi mutató a mérés napján meghaladta a 15 százalékot.

(11) Az adózó az adó teljes összegét beruházási adókedvezményként veheti igénybe az 1996. december 31-ét követően megkezdett, legalább 10 milliárd forint értékű, termékelőállítást szolgáló beruházás üzembe helyezését követő 10 naptári évben.

(12) A (11) bekezdés szerinti adókedvezmény - az ott meghatározott feltételek teljesítése esetén is - csak abban az adóévben vehető igénybe, amelyben az adózó által foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma legalább 500 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát.

(13) A (7), (10)-(11) bekezdés szerinti adókedvezmény utoljára a 2011. évi adóalap utáni adóból vehető igénybe. Az adózó nem veheti igénybe az adókedvezményt a 2002. december 31. után megkezdett beruházás alapján.

(14) E § alkalmazásában a beruházás értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig - az e törvényben meghatározott egyéb feltételeket figyelembe véve - elszámolt beszerzési, előállítási érték alapján kell megállapítani, és az adózónak döntenie kell arról, hogy e § mely rendelkezése alapján érvényesít beruházási adókedvezményt, amely döntését nem változtathatja meg.

(15) Az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az (1)-(3), (7), (10)-(11) bekezdés szerinti adókedvezménnyel utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben élhet.

(16) Amennyiben az adókedvezmény érvényesítésére nyitva álló utolsó naptári év nem azonos az adóévvel, az adózó a (7), (10)-(11) és (13) bekezdés alapján adókedvezményt az érvényesítésre nyitva álló utolsó előtti adóév vége és utolsó naptári év vége közötti időszakra ezen időszak napjai számának 365 naphoz viszonyított (két tizedesjegyre számított) arányával számított adóalap utáni adóból érvényesíthet.

Térségi és egyéb adókedvezmények

 

22. § (1) Az adózó a 4. § 36. pontja szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás juttatásának adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(2)

(3) Nem érvényesíthető az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény, ha a filmalkotás az Mktv. rendelkezései szerint nem jogosult közvetett állami támogatásra.

(4)-(5)

(6)-(8)

(9) Az adózó az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között, továbbá a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe, amelyet az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben érvényesíthet, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben - adó hiányában - nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. Az adókedvezmény igénybevétele független attól, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(10) Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó - a (9) bekezdésben foglalt adókedvezmény mellett - a szoftverfejlesztő alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 15 százalékának megfelelő összegű adókedvezményt vehet igénybe az adóévben és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, azzal, hogy a megelőző adóév(ek)ben - adó hiányában - nem érvényesített adókedvezmény az említett időszakon belül igénybe vehető. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezmény igénybevétele független attól, hogy az adózó az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségeivel csökkentette adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor.

(11)-(13)

(14) A szövetkezet a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 58. §-a alapján az adóévben képzett közösségi alap 6,5 százalékát adókedvezményként veheti igénybe. Az adókedvezmény az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

Kis- és középvállalkozások adókedvezménye

 

22/A. § (1) A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel (ideértve a felhasznált hitel visszafizetésére igazoltan felvett más hitel) kamata után adókedvezményt vehet igénybe.

(2) Az adókedvezmény az (1) bekezdésben meghatározott hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka.

(3) Az adózó az adókedvezményt abban az adóévben - utoljára abban az adóévben, amelyben a hitelt az eredeti szerződés szerint vissza kell fizetnie - veheti igénybe, amelynek utolsó napján a tárgyi eszköz nyilvántartásában szerepel.

(4) Az e § alapján igénybe vett adókedvezmény adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózó által igénybe vett adókedvezmény összege az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

(5) Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha

a) a hitelszerződés megkötésének évét követő négy éven belül a beruházást nem helyezi üzembe, kivéve, ha az üzembe helyezés elháríthatatlan külső ok miatti megrongálódás következtében maradt el,

b) a tárgyi eszközt üzembe helyezésének adóévében vagy az azt követő három évben elidegeníti.

(6)

Fejlesztési adókedvezmény

 

22/B. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe

a) jelenértéken legalább 3 milliárd forint értékű beruházás,

b) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén üzembe helyezett és üzemeltetett, jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházás,

c) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, korábban már használatba vett, állati eredetű élelmiszert előállító létesítmény jogszabályban meghatározott élelmiszer-higiéniai feltételeinek megteremtését szolgáló beruházás,

d) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű önálló környezetvédelmi beruházás,

e) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű,

ea) meglévő, a frekvenciasávok nemzeti felosztásáról szóló jogszabály fogalommeghatározása szerinti állandóhelyű szolgálat keretében, vagy a helyhez kötött, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizetői interfésszel rendelkező elektronikus hírközlő hálózat fejlesztésével, vagy

eb) 2006. január 1-jét követően szerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján megvalósuló,

szélessávú internetszolgáltatást szolgáló beruházás,

f) a jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést szolgáló beruházás,

g) jelenértéken legalább 100 millió forint értékű, kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás,

h) munkahelyteremtést szolgáló beruházás,

i) a jegyzett tőkéjének felemelése keretében kibocsátott részvényeknek (vagy egy részének) a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra (a továbbiakban: szabályozott piac) történő bevezetésének a napját (az első kereskedési napot) követően, de legkésőbb az e napot követő harmadik év utolsó napjáig megkezdett, jelenértéken legalább 100 millió forint értékű beruházás

üzembe helyezése és a kormányrendeletben foglaltak szerinti üzemeltetése esetén, feltéve, hogy a beruházás új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény bővítését vagy - az alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházást kivéve - az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, illetve a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi.

(2) Az adókedvezményt az adózó e törvény és a kormányrendelet előírásai alapján maga állapítja meg. A kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összevonandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó - kormányrendeletben meghatározott - elszámolható költség esetén az adózó az adókedvezményt a miniszterhez benyújtott kérelemre hozott határozat alapján veheti igénybe.

(3) Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a beruházás megkezdése előtt

a) a miniszternek bejelenti a kormányrendeletben meghatározott valamennyi adatot,

b) az adókedvezmény iránti kérelmet a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formában benyújtja a miniszterhez, ha az adókedvezmény a miniszter határozata alapján vehető igénybe.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában előírt bejelentés késedelmes teljesítése esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, továbbá a beruházás megkezdését követően a bejelentés nem egészíthető ki, illetve nem módosítható.

(5) Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy a környezeti elemek védelme, valamint a környezetet veszélyeztető hatások elleni védelem érdekében, a beruházás üzembe helyezését követő öt évben hatályos, jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított határértéket a tényleges kibocsátási mutató ne haladja meg.

(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő kilenc adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő tizennegyedik adóévben veheti igénybe.

(7) Az adózó által igénybe vett adókedvezmény, valamint a kormányrendeletben meghatározott más állami támogatás együttes összege jelenértéken nem haladhatja meg a bejelentett, engedély esetén a határozatban megállapított, de legfeljebb jelenértéken a ténylegesen felmerült, elszámolható költség összegére vetített, a kormányrendeletben meghatározott aránnyal számított értéket.

(8) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti önálló környezetvédelmi beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó adókötelezettsége a kérelem, a bejelentés benyújtása évét megelőző ötödik évben vagy korábban kezdődött. Önálló környezetvédelmi beruházás az a beruházás, amely kizárólag a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti célt szolgál.

(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben

a) az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma legalább 150 fővel - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 75 fővel - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy

b) az adózónál elszámolt, évesített bérköltség legalább az adóév első napján érvényes minimálbér adóévre számított összegének hatszázszorosával - ha az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább háromszázszorosával - meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév évesített bérköltségét.

(10) Kizárólag film- és videogyártást szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adózó a beruházás üzembe helyezését követő öt évben az üzembe helyezett tárgyi eszköz igénybevételével nem állít elő olyan filmet, amelyet a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 5/B. §-a alapján az V. kategóriába kellene sorolni.

(11) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő harmadik adóévben és az azt követő négy adóévben

a) az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók legalább 20 százalékát pályakezdőként felvett munkavállalók adják azzal, hogy pályakezdőnek minősül a munkavállaló a középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatási intézménnyel nappali képzés keretében fennálló jogviszonya, illetve a tanulói jogviszonya tankötelezettség címén való megszűnését követő egy naptári éven belül létesített első munkaviszonyában, illetve első munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyában, valamint

b) a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a beruházás megkezdését megelőző adóévben foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, ha

ba) az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 150 fővel, középvállalkozásnál 75 fővel, kisvállalkozásnál 15 fővel,

bb) az adózó a beruházást a kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb 48 kistérség települési önkormányzatának közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 20 fővel, kis- és középvállalkozásnál 5 fővel,

bc) a ba)-bb) pontban megnevezetten kívüli települési önkormányzat közigazgatási területén helyezi üzembe és üzemelteti, akkor nagyvállalkozásnál 300 fővel, középvállalkozásnál 150 fővel, kisvállalkozásnál 30 fővel

haladja meg, azzal, hogy a rendelkezések alkalmazásában a vállalkozás méretét a bejelentés, illetve a kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó napján érvényes besorolás szerint kell figyelembe venni.

(12) Mezőgazdasági termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló, az (1) bekezdés a)-c), valamint h)-i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének további feltételeit a kormányrendelet tartalmazza.

(13) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházásnál az adókedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy

a) a részvényeknek a szabályozott piacra történő bevezetésétől a beruházás megkezdésének évét követő ötödik adóév végéig a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes névértéke folyamatosan eléri az adózó jegyzett tőkéjének legalább 50 százalékát, és ebben az időszakban az adózó nem alakul át;

b) az adózó jegyzett tőkéjét megtestesítő részvények szabályozott piacra történő bevezetése első ízben az a) pontnak megfelelő bevezetéssel valósul meg;

c) az adózó által a jegyzett tőke felemelése keretében kibocsátott és a szabályozott piacra bevezetett részvények együttes kibocsátási értéke az - adókedvezmény iránti kérelemben, bejelentésben szereplő - elszámolható költség folyó áron számított összegének legalább az 50 százalékát eléri;

d) a szabályozott piacra bevezetett részvények tekintetében a kérelem, a bejelentés benyújtásakor az adózónak legalább 25 részvényese van, vagy a szabályozott piacra bevezetett részvények legalább 25 százalékát meghaladó részvények olyan részvényesek tulajdonában vannak, akiknek (amelyeknek) egyike sem rendelkezik a szabályozott piacra bevezetett részvények névértékének 5 százalékát elérő részesedéssel.

(14) A kormányrendelet az e törvényben foglaltakon kívüli feltételeket is megállapíthat, vagy rendelkezhet az adókedvezmény igénybevételének tilalmáról.

(15) Az adózó nem jogosult a (7) bekezdés szerinti adókedvezményre, és a már igénybe vett adókedvezmény jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha az e törvényben, a kormányrendeletben, illetve a határozatban meghatározott bármely feltételt nem teljesíti. Nem kell e rendelkezést alkalmazni, ha a feltétel teljesítését elháríthatatlan külső ok akadályozta meg.

(16) Az adózó a kormányrendeletben meghatározott adatokat társasági adóbevallásában beruházásonként feltünteti.

(17) Az adóhatóság a (15) bekezdés alapján rendelkezésére álló valamennyi adatról adózónként és beruházásonként haladéktalanul tájékoztatja a kincstárt, amely a kapott adatok felhasználásával, megkeresésre - törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésben előírt tájékoztatási kötelezettség teljesítése érdekében - a miniszter részére adatot szolgáltat. A kincstár által a tájékoztatás révén megszerzett adatra az adózás rendjéről szóló törvénynek az adótitokra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(18) Ha a miniszter határozatban engedélyezi az adókedvezményt, azt az illetékes miniszterek véleményét figyelembe véve hozza meg. Az engedély kiadása előtt - ha szükséges - megkéri az Európai Bizottság hozzájárulását. A határozatot a kérelem benyújtását, hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlást követő 60 napon belül kell meghozni, a határidő egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

Az adókedvezmények igénybevételének szabályai

 

23. § (1) A társasági adó mértékéig veheti igénybe az adókedvezményt a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 22. § (6)-(7) bekezdése, a 22/B. § 2003. évben hatályos rendelkezése és a 29. § (5) bekezdés d) pontja alapján az adóévben 100 százalékos adókedvezményre jogosult adózó, valamint az az adózó, amely a 29. § (5) bekezdés b) pontja alapján jogosult adókedvezményre.

(2) Az (1) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 80 százalékáig - érvényesíthető a 22/B. § alapján fejlesztési adókedvezmény.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerint igénybe vett adókedvezménnyel csökkentett adóból - legfeljebb annak 70 százalékáig - érvényesíthető minden más adókedvezmény.

(4) Az adókedvezmény adóvisszatartás formájában vehető igénybe.

(5) A külföldi vállalkozó az e törvényben meghatározott adókedvezményekkel a belföldi telephelyén megvalósított beruházás, foglalkoztatottak éves átlagos állományi létszáma, illetve a belföldi telephelye útján elért árbevétel alapján élhet.

(6) Ha törvény az adókedvezmény igénybevételének utolsó évét meghatározza, akkor azt utoljára abban az adóévben lehet érvényesíteni, amelynek utolsó napja a törvényben megjelölt évben van.

A fizetendő adó

 

24. § A fizetendő adó a 19. § szerint megállapított társasági adó, csökkentve az adókedvezményekkel és a 28. § rendelkezésének figyelembevételével a külföldön megfizetett társasági adóval (annak megfelelő jövedelemadóval).

ELJÁRÁSI ÉS ADÓELŐLEG FIZETÉSI SZABÁLYOK

IV. Fejezet

A külföldi szervezet adókötelezettségének teljesítése

25. §

Az adóelőleg bevallásának és fizetésének szabályai

 

26. § (1) Az adózónak - a (3), (5) és (6) bekezdésben foglaltak kivételével - az adóbevallással egyidejűleg az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra társasági adóelőleget kell bevallania az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(2) Az adóelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő adójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(3) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott adóelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) adóelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig adóelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(4) Az adókötelezettsége keletkezésének napját követő második naptári hónap első napjától kezdődő 12 hónapos időszakra 30 napon belül köteles adóelőleget bevallani a külföldi vállalkozó által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató európai részvénytársaság, európai szövetkezet, illetve az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet által bevallott adóelőleggel egyezően a tevékenységét folytató külföldi vállalkozó.

(5) A könyvvezetés pénznemének évközbeni változtatása a bevallott adóelőleget nem érinti.

(6) Az átalakulás napját követő első adóbevallásában nem vall be adóelőleget kiválás esetén a fennmaradó, beolvadás esetén az átvevő adózó, ha az átalakulás napja az előző adóévi adóbevallás benyújtását megelőzi.

(7) Az adóelőleg a (8)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel

a) havonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot;

b) háromhavonta, egyenlő részletekben esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint.

(8) A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazatba, a halászati ágba sorolt adózónál

a) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 10 százaléka, második negyedévében 20 százaléka, harmadik negyedévében 30 százaléka, negyedik negyedévében 40 százaléka esedékes, ha az előző adóévi fizetendő adó legfeljebb 5 millió forint,

b) az adóév első negyedévében az éves adóelőleg 3,3 százaléka, második negyedévében 6,6 százaléka, harmadik negyedévében 10 százaléka, negyedik negyedévében 13,4 százaléka esedékes havonta, ha az előző adóévi fizetendő adó meghaladja az 5 millió forintot.

(9)

(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.

(11) Nem kell az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit alkalmaznia az adózónak megszűnésekor, valamint, ha adóbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be, továbbá az MRP-nek, a közhasznú társaságnak, a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak, a vízitársulatnak, az alapítványnak, a közalapítványnak, a társadalmi szervezetnek, a köztestületnek, az egyháznak, a lakásszövetkezetnek, a közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézménynek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárnak, a szociális szövetkezetnek és az iskolaszövetkezetnek.

HARMADIK RÉSZ

OSZTALÉKADÓ

V. Fejezet

27. §

NEGYEDIK RÉSZ

A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSE

VI. Fejezet

28. § (1) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó adózás előtti eredményét növeli a külföldön fizetett (fizetendő), társasági adónak megfelelő adó ráfordításként elszámolt összege.

(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha nemzetközi szerződés így rendelkezik.

(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett (fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót.

(4) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásakor a külföldről származó jövedelmet e törvény rendelkezései szerint kell megállapítani. Ennek során a külföldről származó jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni az e bevétel megszerzéséhez közvetlenül hozzárendelhető költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt módosító tételeket. A külföldről származó árbevétel és bevétel összegének az összes árbevétel és bevétel összegéhez viszonyított arányában kell megosztani a külföldről származó jövedelem megszerzéséhez közvetlenül hozzá nem rendelhető - de nem a kizárólag belföldről származó jövedelemhez felmerült - költségeket, ráfordításokat, adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételeket.

(5) A (3) bekezdés szerinti összeget a jövedelem jogcíme szerint és forrásállamonként külön-külön kell meghatározni. Az egyes jövedelmek alapján levont adó nem haladhatja meg a külföldön fizetett (fizetendő), illetve a nemzetközi szerződés alapján külföldön érvényesíthető adó közül a kisebb összeget, nemzetközi szerződés hiányában a jövedelemre külföldön megfizetett (fizetendő) adó ráfordításként elszámolt összegének 90 százalékát, de minden esetben legfeljebb az adott jövedelemre az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót. Az átlagos adókulcs az adókedvezményekkel csökkentett társasági adó, osztva az adóalappal; e hányadost két tizedesre kerekítve kell meghatározni.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

VII. fejezet

29. § (1) A társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Ta tv.) következő rendelkezéseit változatlan feltételek mellett alkalmazni kell, ha a gazdasági esemény 1996. december 31-ig megtörtént:

a) a 4. § (3) bekezdés d) pontja, valamint az 5. § (4)-(5) bekezdése az 1993. évi XCIX. törvény 16. § (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével,

b) a 4. § (3) bekezdés j) pontja, valamint az 5. § (12) bekezdése, az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének figyelembevételével, azzal, hogy a lízingszerződés lejárat előtti megszüntetése esetén növelni kell az adóalapot a lízingszerződéshez kapcsolódó időbeli elhatárolás ráfordításként elszámolt összegével, ha azt az adózónak nem térítették meg,

c) a 4. § (3) bekezdés s) pontja és az 5. § (9) bekezdése,

d) a 19. § (16) bekezdése.

(2) A Ta tv. 6. §-ának előírásai szerint elhatárolt veszteség az adózás előtti eredményből az elhatárolás időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3)-(4)

(5) A Ta tv. vonatkozó rendelkezései alapján adókedvezményt a társasági adóból a következő feltételekkel lehet érvényesíteni:

a)

b) a 14/B. § és a 14/C. § rendelkezését az eredeti feltételek szerint lehet alkalmazni, figyelemmel az 1994. évi LXXXIII. törvény 13. § (5) bekezdés b) pontjának, az 1996. évi LXXVIII. törvény 36. §-ának, valamint e törvény 23. §-ának rendelkezéseire,

c)

d) az 1993. évi XCIX. törvény 11. §-ával törvénybe iktatott 14/A. § (2) és (3) bekezdése alapján a Kormány által egyedileg engedélyezett adókedvezmény az engedélyben és a 190/1994. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak szerint vehető igénybe, figyelemmel e törvény 23. §-ának rendelkezéseire.

(6)-(7)

(8)

(9)

(10)

(11)-(12)

(13) Ahol a törvény a társasági adókötelezettséggel összefüggésben korábbi évekre utaló rendelkezést tartalmaz, ott ez alatt értelemszerűen a Ta tv. előírásait is érteni kell.

(14)

(15) A 21. § (15) bekezdésében foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 1997. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(16) Az az adózó, amely a 21. § (1) bekezdésében és (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1997. december 31-ig megkezdte, 1998. évben választhat, hogy az adókedvezményt a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján vagy 1998. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe azzal, hogy

a) az 1998. január 1. napjától hatályos előírások választása esetén megelőző adóév árbevételének az adózó 1997. évi árbevételét kell tekinteni abban az esetben is, ha a hivatkozott rendelkezések 1997. december 31. napján hatályos előírása alapján adókedvezményt vett igénybe 1997. évi adójából,

b) a választásától az 1998. évet követő években nem térhet el.

29/A. § (1) E törvény alkalmazásában az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet, a köztestület és a közhasznú társaság 1998. január 1-jétől a közhasznú szervezetekről szóló törvényben megjelölt időpontig közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besoroltnak tekintendő, ha megfelel a közhasznú szervezetekről szóló törvény 27. §-a (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak. Az adományokról szóló igazolásban e szervezeteknek a besorolásig a közhasznú nyilvántartásba vételi kérelem bírósági ügyszámát kell szerepeltetni. Nem tekinthető 1998. évben közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besoroltnak az említett szervezetek közül az, amelynek a kérelmét a bíróság 1999. január 1-je előtt elutasította.

(2)-(8)

(9)

29/B. § (1) Az adókötelezettség a vállalkozási tevékenység érdekében tett első kötelezettségvállalás időpontjában, átalakulás esetén az átalakulás napjától kezdődik, ha az adózó cégbejegyzési kérelmét - a vonatkozó rendelkezések szerint - a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) szabályai szerint kell elbírálni. Az első kötelezettségvállalás időpontja az a nap, amelyen az adózó a vállalkozási tevékenységgel - ideértve a megalakulást is - kapcsolatos első jognyilatkozatot írásban vagy szóban megteszi.

(2) Az adókötelezettség a jogutód nélküli megszűnés, átalakulás napjáig tart, ha az adózó erre vonatkozó változás bejegyzési kérelmét - a vonatkozó rendelkezések szerint - a Ctvr. szabályai szerint kell elbírálni.

(3) Közhasznú társaság átalakulásakor a jogutódnak, ha az nem közhasznú társaság, az első adóévében meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a saját tőke 13. § (2) bekezdése szerint nyilvántartott adómentes összegével.

(4)

(5) A gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény szabályainak figyelembevételével átalakuló adózó az adókötelezettségének a megállapításakor e törvénynek az átalakuláshoz kapcsolódó 1998. június 15-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(6) Ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, akkor a beruházás értékének meghatározásakor figyelembe veheti a 4. § 9. pontjának 1998. december 31-én hatályos rendelkezéseit is.

(7)

(8) Az 1998. december 31-ig üzembe helyezett tárgyi eszközre vonatkozóan az adózó változatlanul alkalmazhatja az 1. számú és a 2. számú melléklet 1998. december 31. napján hatályos rendelkezéseit, de ebben az esetben a tárgyi eszköz besorolásánál az 1995. december 31-én hatályos KSH Ipari Termékek Jegyzéke az irányadó.

(9) Az az adózó, amely a 21. § (7) vagy (10), illetve (11) bekezdésében meghatározott adókedvezményre jogosító beruházást 1998. december 31-ig megkezdte, az adókedvezmény első igénybevételekor benyújtott adóbevallásában választhat, hogy az adókedvezményt a 21. § (8), illetve (12) bekezdésének 1998. december 31. napján vagy 1999. január 1. napján hatályos előírása szerint veszi igénybe, de választásától ezt követően nem térhet el.

29/C. § (1)-(3)

(4)

(5)

(6)

(7) A 2. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott adózó a 2000. december 31-ig megkötött tartós adományozási szerződés alapján adott adományra vonatkozóan e törvény 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(8) Az adózó a 2000. december 31-ig (a 2000. december 31-én előtársaságként működő adózó az első adóévében) keletkezett negatív adóalapra a 17. § 2000. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza, figyelemmel a 29. § (2) bekezdésére is.

(9)

(10)-(13)

29/D. § (1)-(2)

(3) Ha az adózó a 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a szerinti adókedvezményre jogosító beruházást megkezdte, akkor 2002. december 31-ig - 2002. december 1-jét követően megkezdett beruházás esetén a beruházás megkezdését követő 45 napon belül - bejelenti a miniszternek a beruházáshoz kapcsolódó, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adatokat. E bejelentési kötelezettség elmulasztása esetére - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében - törvény az adókedvezmény igénybevételét érintő, nem eljárási jogkövetkezményt is megállapíthat.

(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben meghatározza a (3) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(5) A 21. § (7), (10)-(11) bekezdése, a 29. § (5) bekezdés d) pontja vagy az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-a alapján a 2003-ban kezdődő adóévre érvényesített adókedvezményre törvény - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény végrehajtása érdekében - az említett rendelkezésektől eltérő szabályt állapíthat meg.

(6)-(7)

(8)

(9) Az adózó az adóalap megállapításánál alkalmazhatja a 4. § 36. pontjának és a 7. § (1) bekezdése e) pontjának 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit, ha az épületet, építményt 2002. december 31-ig üzembe helyezte.

(10) Az adózó a 2002. december 31. napján hatályos 8. § (1) bekezdés i) és t) pontjában, 16. § (1) bekezdés d) és e) pontjában, 16. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezést alkalmazza, ha az átalakulásra vonatkozó döntést, megállapodást 2002. december 31-ig közokiratba foglalták, vagy az azt tartalmazó okiratot (így különösen a társasági szerződést, az alapszabályt, az egyesülési vagy szétválási szerződést) ezen időpontig ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyezte.

(11) Az e törvényben meghatározott adókedvezmény érvényesítésére kizárólag az adóbevallásban, az adózónak a bevallás benyújtásáig meghozott döntése alapján van lehetőség.

(12)

(13) Az adózó a beruházási adókedvezmény vonatkozásában a statisztikai besorolásra e törvény 2002. december 31-én hatályos rendelkezéseit tartalmazza. Az adózó az értékcsökkenési leírást - a 29/B. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a statisztikai besorolásra és a vámtarifaszámra az eszköz üzembe helyezése időpontjában irányadó rendelkezések szerint is megállapíthatja.

(14) Az adózó a 18. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettséget az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet hatálybalépésének a napjától megkötött szerződésre köteles alkalmazni azzal, hogy ez a kötelezettsége a 2005-ben kezdődő adóévről szóló bevallás benyújtásakor és azt követően valamennyi, az adóévben hatályos szerződésre fennáll.

(15) Az adózó - választása szerint - nem köteles alkalmazni a 8. § (1) bekezdés k) pontjában foglaltakat, feltéve, hogy e választásáról az adóévet követő hó 30. napjáig írásban tájékoztatja valamennyi olyan, belföldi illetőségű adózónak vagy külföldi vállalkozónak minősülő kapcsolt vállalkozását, amelynek fizetett (fizetendő) vagy amelytől kapott (járó) kamat alapján az adóévben ráfordítást, illetve bevételt számolt el. Az adózó e választása esetén a kapcsolt vállalkozás a 8. § (1) bekezdés k) pontja és a 7. § (1) bekezdés k) pontja alkalmazásakor figyelmen kívül hagyja az adózótól kapott (járó) és a részére fizetett (fizetendő) kamatot.

(16) A (11) bekezdés alkalmazásakor, amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az őt megillető adókedvezmények teljes körű kihasználásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.

29/E. § (1) Az adózó a 21. § (7), (10)-(11) bekezdésében, a 29. § (5) bekezdés d) pontjában és az 1999. évi CXXV. törvény 93. §-ában meghatározott adókedvezményt a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév és az azt követő adóévek adóalapja utáni adó megállapításánál az e §-ban meghatározott eltérésekkel veszi igénybe.

(2) Az adózó által a 2003-ban és azt követően kezdődő adóév(ek) adóalapja utáni adóból igénybe vett adókedvezmény és az említett időszakban megítélt más állami támogatás jelenértékének összege nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti értéket. E rendelkezés alkalmazásában állami támogatás az adókedvezményre jogosító beruházásra vagy az ahhoz kapcsolódó - e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint bejelentett más eszközre, költségre tekintettel az államháztartás alrendszere költségvetésének terhére kapott ingyenes vagy kedvezményes forrás, egyéb előny, ha az államháztartási bevételkiesést vagy kiadást jelent, kivéve a csekély összegű (de minimis) támogatást.

(3) A (2) bekezdés szerinti érték az 1997-2005. években használatba vett szabadalom, know-how, licenc, szoftver, alapítás, átszervezés aktivált értéke (a továbbiakban: elszámolható immateriális javak), tárgyi eszközök, illetve a 2005-ben elszámolt beruházás értéke, továbbá az 1997-2005. években a helyi önkormányzatok helyi közszolgáltatási feladatainak megvalósítására szolgáló, az adózó által megvalósított infrastrukturális beruházás, vagy az önkormányzatnak e célra végleges pénzeszközként átadott összeg (a továbbiakban: közhasznú infrastrukturális beruházás), valamint a kutatás és kísérleti fejlesztés, a képzési költség és a pénzügyi lízingnek nem minősülő lízing (bérlet) díja - a társaságiadó-kedvezményhez kapcsolódó bejelentendő adatokról szóló miniszteri rendelet szerint - bejelentett összegben, jelenértéken, de legfeljebb a ténylegesen elszámolt összegek jelenértéke (a továbbiakban: megállapított érték) alapján a következők szerint meghatározott szorzatok összege:

a) a közhasznú infrastrukturális beruházásra 1997-2002. közötti időszakra megállapított érték, átutalt összeg 100 százaléka;

b) a környezetvédelmi beruházásra, az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés célját szolgáló eszközre, valamint az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés költségére, a munkavállalók általános és speciális képzésének költségére az 1997-2005. közötti időszakra megállapított értéknek és a vállalkozásoknak nyújtott állami támogatások tilalma alóli mentességek egységes rendjéről szóló kormányrendelet 2003. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint meghatározott támogatási intenzitásnak a szorzata;

c) az immateriális javakra az 1997-2005. közötti időszakra megállapított érték (de legfeljebb a tárgyi eszközökre megállapított érték 25 százalékának)

ca) 75 százaléka - a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-éig megkezdte,

cb) 50 százaléka - a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg;

d) az a)-c) pontban nem említett eszközre, költségre, ráfordításra az 1997-2005. közötti időszakra megállapított érték

da) 75 százaléka - a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 30 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ig megkezdte,

db) 50 százaléka - a (4) bekezdés szerinti adózók esetén 20 százaléka -, ha az adózó az adókedvezményre jogosító beruházást 1999. december 31-ét követően kezdte meg.

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjában említett adózó az az adózó, amelynek árbevétele több mint 50 százalékban a nagyberuházási projektekhez nyújtott állami támogatásokra vonatkozó multiszektorális keretszabályról szóló C (2002) 315 (2002/C 70/04) bizottsági közlemény C. mellékletében meghatározott tevékenységből származik az adókedvezmény igénybevételének első adóévében.

(5) A (2)-(3) bekezdés szerinti jelenértéket a miniszter által közzétett módszer és referenciaráta alapján kell kiszámítani.

(6) Az adózó a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóév adóalapja után érvényesíthető adókedvezményt a következők szerint állapítja meg:

a) az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit figyelmen kívül hagyva megállapítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetne igénybe (a továbbiakban: számított adókedvezmény);

b) a hatálybalépést megelőző napok és az adóév napjainak hányadosa szerint meghatározza a számított adókedvezmény arányos részét, amelyet adókedvezményként vesz igénybe;

c) a b) pontban megállapított összegen felül adókedvezményként érvényesítheti az adóévre az (1)-(5) bekezdés alkalmazásával meghatározott összeget.

(7) Az adózó az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit nem alkalmazza, ha az Európai Bizottság álláspontja szerint az adókedvezmény igénybevétele nem érinti az Európai Unió más tagállamai és Magyarország közötti kereskedelmet. Az Európai Bizottság álláspontját az adózó kérelmére, a kérelemben bemutatott tények alapján, a miniszter kéri ki.

(8) Az adókedvezményre jogosító beruházás megkezdésének napján - az Európai Közösségek Bizottsága 96/280/EGK számú, a kis- és középvállalkozásokról szóló ajánlása szerint - kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó választása szerint akkor sem köteles az (1)-(6) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni, ha nem felel meg a (7) bekezdésben meghatározott feltételnek, feltéve, hogy e választását a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye, és az adózó e bejelentését nem vonhatja vissza.

(9) Az az adózó, amely a (8) bekezdés szerinti választását bejelentette az adóhatósághoz, az adókedvezménnyel egyesülése esetén utoljára az átalakulás évét megelőző adóévben, ha többségi irányítást jelentő befolyással rendelkező tagjának (részvényesének) személye a bejelentést követően megváltozik, utoljára e változást megelőző adóévben élhet.

(10) Az adózó az (1)-(9) bekezdés rendelkezéseit nem köteles alkalmazni, feltéve, hogy e döntését a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének a napját követő 45 napon belül bejelenti az adóhatósághoz. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye. E bejelentés alapján a 21. § rendelkezései szerint igénybe vett adókedvezmény - a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződés IV. mellékletének versenypolitikáról szóló 3. fejezete 1/c) pontjában megállapított eljárás szerint - új támogatásnak minősül.

(11) A (3) bekezdésben meghatározott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások értékeként nem vehető figyelembe

a) annak az eszköznek a bekerülési értéke, amelyet az adózó az üzembe helyezés, a nyilvántartásba vétel időpontját követően öt éven belül (ha az eszköz elméleti hasznos élettartama az adózó által történő üzembe helyezést, nyilvántartásba vételt követően öt évnél rövidebb, akkor az elméleti hasznos élettartam alatt) értékesít,

b) a szinten tartást szolgáló eszköz értéke, vagy - az adózó választása szerint - a telephelyen első ízben megvalósított beruházás megkezdésének adóévét követő negyedik évtől az üzembe helyezett, nyilvántartásba vett immateriális jószág, beruházás értékének 20 százaléka,

c) a fejlesztési adókedvezmény alapjaként figyelembe vett vagy figyelembe venni tervezett immateriális jószág, tárgyi eszköz.

(12) A híradás-technikai fogyasztási cikkek gyártása, illetve a számítógép, készülék gyártása szakágazatba sorolt adózó a (3) bekezdés szerinti érték meghatározásakor, a (11) bekezdés a)-b) pontjában foglaltak figyelmen kívül hagyásával - választása szerint - az 1997-2005. évek utolsó napján kimutatott elszámolható immateriális javak, tárgyi eszközök, beruházások bekerülési értékének az előző év utolsó napján kimutatott bekerülési értékét meghaladó összegek összesített értékét - ha az említett időszakon belül, vagy 2006-2011. évek bármelyikében az említett eszközök együttes bekerülési értéke az előző évhez képest csökken, az azzal csökkentett összeget - veheti figyelembe.

29/F. § (1)

(2) A 2001-2003-ban kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, és az adóalapnál még nem érvényesített elhatárolt veszteség a keletkezése időpontjában érvényes feltételek szerint írható le.

(3) Az adózó a 29/D. § (3) bekezdésének előírása alapján bejelentett adatokat, a törvényi változásokra tekintettel, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltak szerint 2004. január 31-ig módosíthatja. E határidő elmulasztását követően igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(4) Az adózó az általa a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, és az említett személyek közeli hozzátartozója mint kedvezményezett javára 2003. december 31-ig megkötött biztosítás díjára a 3. számú melléklet B) fejezet 8. pontjának 2003. december 31-én hatályos rendelkezését alkalmazza.

(5) Az adózó a 2003-ban és az azt megelőzően kezdődő adóévekben hatályos 7. § (1) bekezdés zs) pontja alapján igénybe vett kedvezményre a 8. § (1) bekezdés u) pontjának 2003-ban hatályos előírásait alkalmazza.

(6)

29/G. § (1)

(2) A 7. § (1) bekezdés t) pontjában foglaltakat az adózó a 2004. december 31-éig állományba vett kísérleti fejlesztésre az állományba vétel időpontjában hatályos előírások szerint érvényesítheti, ha az adózás előtti eredménycsökkentést - választása szerint - az értékcsökkenés elszámolásának adóévében alkalmazza.

(3) Az adózó a 7. § (15) bekezdésének rendelkezéseit először a 2004. december 31-én hatályos rendelkezések szerint készített bevallásában - a 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján - elszámolt fejlesztési tartalék összegére alkalmazza.

(4) A 2004. december 31-éig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2004. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.

(5) A 3. számú melléklet 10. pontjában foglaltakat első ízben a 2005-ben kezdődő adóévtől elszámolt értékvesztésre, behajthatatlan követelésre kell alkalmazni.

29/H. § (1) A Svájci Államszövetségben illetőséggel bíró külföldi személy részére 2005. június 30-át követően fizetett (juttatott) osztalékra a 27. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 27. § (3) bekezdésében előírt részesedés két évnél rövidebb folyamatos fennállása miatt - kezességvállalás hiányában - a kifizető által levont, illetve nem pénzben történő juttatás esetén a kifizető által megfizetett osztalékadóra a 27. § (3) bekezdésében előírt feltétel teljesülését követően az osztalékban részesülő, illetve a kifizető adó-visszatérítést kérhet.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

VIII. Fejezet

30. § (1) Ez a törvény 1997. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - első ízben az 1997. évi adóalap megállapítására és az 1997. évi társasági és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2)

(3) A miniszter a Magyar Közlönyben közzéteszi azoknak az államoknak a nevét, amelyekben jellemzően az ellenőrzött külföldi társaság székhelye található.

(4)

(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a)

b)

c)

d) ahol jogszabály a társasági adóról szóló 1991. évi LXXXVI. törvényt említi, ott az alatt ezt a törvényt kell érteni.

(6) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény részletes feltételeit, az engedélyezés szabályait, az engedélyezéssel kapcsolatos eljárás rendjét, valamint az adókedvezménnyel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(7) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a fejlesztési adókedvezmény engedélyezése iránti eljárás kezdeményezéséért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díjat.

(8) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség teljesítésének részletes szabályait.

(9) Az adópolitikáért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben szabályozza a társasági adókedvezményhez kapcsolódóan bejelentett adatok módosításának feltételeit.

31. § (1) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 90/434/EGK irányelve a különböző tagállamok társaságait érintő egyesülésekre, szétválásokra, eszközátruházásokra és részesedéscserékre alkalmazandó közös adózási rendszerről;

b) a Tanács 90/435/EGK irányelve a különböző tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről;

c) a Tanács 03/49/EK irányelve a tagállamok kapcsolt vállalkozásai közötti kamat-, jogdíjfizetések adóztatásának egységes rendszeréről;

d) a Tanács 2003/123/EK irányelve a különböző tagállamok anyavállalatai és leányvállalatai esetében alkalmazandó közös adózási rendszerről szóló a Tanács 90/435/EGK irányelve módosításáról;

e) a Tanács 2005/19/EK irányelve a különböző tagállamok társaságainak egyesülésére, szétválására, eszközátruházására és részesedéscseréjére alkalmazandó adóztatás közös rendszeréről szóló 90/434/EGK irányelv módosításáról;

f) a Tanács 2003/48/EK irányelve a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról;

g) a Tanács 2006/98/EK irányelve (2006. november 20.) az adózás területén elfogadott egyes irányelveknek Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról.

(2) Ez a törvény az 1998. évi XV. törvénnyel kihirdetett, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Konvenciójának, az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyveknek és a csatlakozási nyilatkozatoknak megfelelően a következő okmányok figyelembevételével készült szabályozást tartalmaz:

a) a jövedelem- és vagyonadókra vonatkozó modellegyezmény;

b) a nemzetközi vállalkozások és az adóhatóságok részére készült, a kapcsolt vállalkozások közötti árak módosítására vonatkozó iránymutatás.

(3) E törvény a következő uniós jogi aktus végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: Iránymutatás a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról (2006/C 54/08), valamint az N 651/2006 számú Állami Támogatás - Magyarország.

(4) Ez a törvény az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a 70/2001/EK rendelet módosításáról szóló 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 358., 2006. 12. 16., 3. o.) hatálya alá tartozó támogatási programot tartalmaz.

Hatálybaléptető, záró és átmeneti rendelkezések a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításaihoz

1998. évi XXXIII. törvény az adótörvények, a számviteli törvény és egyes más törvények módosításáról

23. §

74. § (1) Ez a törvény - a 26-28. §, a 30. §, az 58-60. §, a 63. § (3) bekezdése, a 65. § (2)-(3) bekezdése, a 66. §, a 67. §, a 71-73. § és e § (6), (8) bekezdése kivételével - 1998. június 16-án lép hatályba, azonban az egyéni vállalkozó adószáma, társadalombiztosítási folyószámlaszáma és statisztikai számjele megszerzésére, az ezekkel kapcsolatos bejelentkezésre vonatkozóan 1998. július 1-jéig a törvény hatálybalépését megelőzően hatályos rendelkezések az irányadók.

(6)

2000. évi CXIII. törvény az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról 268. § (1) E törvénynek a 31-57. §-ban és a 269. §-ban foglalt rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdés, valamint a 266. § (2) bekezdés rendelkezéseire figyelemmel - első ízben a 2001. évi adóalap megállapítására és a 2001. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2)-(5)

269. §

2002. évi XLII. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 303. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (4)-(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2003. évi adóalap megállapítására és a 2003. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2)-(7)

(8)-(9)

(10) 2006. január 1-jével hatályát veszti a Tao. 4. §-ának 28. pontja, a Tao. 19. §-ának (2) bekezdése, a Tao. 29/B. §-ának (7) bekezdése. Az említett rendelkezéseket az adózó utoljára abban az adóévben alkalmazhatja, amelynek utolsó napja 2005-ben van.

(11)

304. §

2003. évi XCI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáró 209. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2004. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2004. évi társasági adó és osztalékadó kötelezettségre kell alkalmazni.

(2)-(3)

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az adókról járulékról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 303. §-ának (5) bekezdésében mindkét helyen a "2001" szövegrész helyébe "2001-2002" szövegrész lép.

(5) A Tao. e törvénnyel megállapított 7. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontja, 8. § (1) bekezdésének a) és a 16. § (2) bekezdés h) pontja 2003. január 1-jétől alkalmazható.

(6) A 2003. december 31-éig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2003. december 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak.

(7) Az adózó az általa vagy jogelődje által 2004. január 1. napja előtt nyilvántartásba vett üzleti vagy cégértékre - a (8) bekezdésre is figyelemmel - a Tao. 2003. december 31-én hatályos rendelkezéseit alkalmazza.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózónak is a megjelölt időpontot figyelembe véve kell alkalmazni.

(9) Az adózó a Tao. e törvénnyel megállapított 22/A. § rendelkezéseit a 2003. december 31. napját követően kötött hitelszerződés alapján fizetett kamatra alkalmazza.

(10) A Tao. 29/E. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(11)

(12) Az adókról, járulékról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2002. évi XLII. törvény 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat - az egyszeri támogatás kiutalásának 2003. évre történő áthúzódása esetén - a magánszemély a 2003. évi, a Tao. szerinti adózó a 2003-ban kezdődő adóévi adókötelezettségére alkalmazhatja.

2004. évi CI. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 301. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(11) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2005. évi adóalap megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév társasági adó és osztalékadó kötelezettségére kell alkalmazni.

(2)-(3)

(4) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének e) pontja, azzal, hogy a jogutódnak ezt a 2005. évben kezdődő adóévében még alkalmaznia kell, ha a jogelőd a Tao. 7. § (1) bekezdés ny) pontjának 2004. december 31-én hatályos előírását alkalmazta.

(5)-(11)

2005. évi XXVI. törvény az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról 55. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. évi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Tao. 21. §-át módosító rendelkezése 2006. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Tao. 21. §-ának (7) és (11) bekezdésében az "üzembe helyezését követő 10 adóévben" szövegrész helyébe az "üzembe helyezését követő 10 naptári évben" szövegrész lép.

(3) E törvénynek a Tao. 22/B. §-át módosító rendelkezése 2005. július 1. napján lép hatályba, azzal, hogy a 2005. június 30-áig benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti kérelem elbírálására és igénybevételére a 2005. június 30-án hatályos jogszabályi rendelkezések alkalmazandóak.

(4)

(5) E törvény hatálybalépésének a napján hatályát veszti a Tao. 29/F. § (6) bekezdése, azzal, hogy rendelkezéseit a 2005-ben kezdődő adóév társasági adókötelezettségének megállapításakor már nem kell alkalmazni.

2005. évi CXIX. törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 180. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2006. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Tao. 1., 3. és 6. számú mellékletét módosító rendelkezéseit a 2005. évben kezdődő adóévi társasági adóalap megállapítására és a 2005. adóévi társasági adókötelezettségre lehet első ízben alkalmazni.

(3) A Tao. e törvénnyel megállapított 29/H. §-a kihirdetéskor lép hatályba, azzal, hogy a (2) bekezdésében foglaltakat a 2004. április 30-át követően kifizetett (juttatott) osztalékra lehet alkalmazni.

(4)-(7)

(8) 2006. január 1. napjával hatályát veszti a Tao. 2. §-ának (6)-(7) bekezdése, a 27. §-a, a 29. §-ának (8) bekezdése, azzal, hogy a 2005. december 31-éig kezesség vállalása mellett kifizetett (juttatott) osztalékra a kifizetéskor (juttatáskor) hatályos előírásokat kell alkalmazni.

a)-e)

2006. évi LXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 225. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezéseit - a (2)-(15) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - első ízben a 2007. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2007. adóévi társasági adókötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény kihirdetésekor lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított 5. §-ának (5) bekezdése, 5. §-ának (7) bekezdése, 6. §-ának (4) bekezdése, 9. §-ának címe és (2) bekezdésének b) pontja, 9. §-a (3) bekezdése c) pontjának felvezető rendelkezése és ca) alpontja, 13. §-ának (7) bekezdése, 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése, 26. §-ának (10)-(11) bekezdése, 5. számú mellékletének 13. pontja, 6. számú mellékletének címe, továbbá a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének m) pontjában a "saját részvény" szövegrész helyébe a "saját részvény, saját átalakított befektetői részjegy" szövegrész lép, rendelkezéseit 2006. július 1-jétől kell alkalmazni.

(3) E törvény kihirdetésekor lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított 13. §-a (6) bekezdése, 16. §-a (1) bekezdése c) pontjának ci)-ck) alpontja, 16. §-a (2) bekezdésének a) pontja, 17. § (12) bekezdése rendelkezése, rendelkezései a 2006. évben kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2006. adóévi társasági adókötelezettségére is alkalmazhatók.

(4) E törvény kihirdetésekor lép hatályba a Tao. e törvénnyel megállapított 1. számú melléklete 14. pontja, rendelkezése első ízben a 2005. adóév adóalapjának megállapítására és a 2005-ben kezdődő adóév adókötelezettségére is alkalmazható.

(5)

(6) 2009. július 1-jén a Tao. 13/A. § címében a "és a szociális szövetkezet" szövegrész a " , a szociális szövetkezet és a vízitársulat" szövegrészre változik, egyidejűleg a 13/A. §-a (1) bekezdésében a "társaság" szövegrész helyébe "társaság és a vízitársulat" szövegrész lép.

(7) A Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-át módosító rendelkezések hatálybalépéséről külön törvény rendelkezik.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott külön törvény hatálybalépésével hatályát veszti a Tao. 22/B. §-ának (5) bekezdése, 22/B. §-a (9) bekezdésének c) pontja, 22/B. §-ának (16) bekezdése.

(9) E törvény kihirdetésének a napján hatályát veszti a Tao. 16. §-a (2) bekezdésének b) és c) pontja, azzal, hogy e rendelkezést figyelembe véve lehet a 2006. évi adóalapot és a 2006. évi adókötelezettséget megállapítani.

(10)

(11)

(12) 2009. július 1-jén hatályát veszti a Tao. 13. §-a és az előtte lévő cím, 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja és (5) bekezdése, 29/B. §-a (3) bekezdése, 6. számú mellékletének C) fejezete és címében "közhasznú társaság," szövegrész, 5. §-a (7) bekezdésében " , a közhasznú társaság" szövegrész, a 6. §-a (4) bekezdésében "a közhasznú társaság," szövegrész, 20. §-a (2) bekezdésében "közhasznú társaság, a" szövegrész, 26. § (11) bekezdésében "a közhasznú társaságnak," szövegrész, 29/A. §-a (1) bekezdésében "és a közhasznú társaság" szövegrész.

(13) Az adózónak a Tao. 10. § (6) bekezdésének 2006. december 31. napján hatályos rendelkezései szerint készített bevallása figyelembevételével megállapított nyilvántartott adómentesen képzett eredménytartalékkal (a továbbiakban: nyilvántartott eredménytartalék), egyenlő részletekben, a 2007-ben kezdődő adóév és az azt követő két adóév adózás előtti eredményét kell növelnie, kivéve, ha

a) közhasznú társasággá alakul, vagy közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként működik tovább, vagy

b) külön jogszabályban foglaltak szerint kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal rendelkezik, és - a külön jogszabályban foglaltak szerint - a bértámogatásra jogosító megváltozott munkaképességű, egészségkárosodott dolgozók foglalkoztatási aránya az adóévben, és azt követő két adóévben évente átlagosan eléri, vagy meghaladja a 70 százalékot, azzal, hogy

ha a b) pontban foglalt feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a harmadik adóévről készített adóbevallásában meg kell növelnie az adózás előtti eredményét a nyilvántartott eredménytartalék azon részének 120 százalékával, amellyel nem növelte az adózás előtti eredményét.

(14) A 2006. évi adókötelezettség megállapításakor nem kell a Tao. 10. § (5) bekezdésének rendelkezését alkalmazni a célszervezet jogutódjának, ha közhasznú társaság.

(15) A felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is), továbbá a diákotthon a 2006. adóévi adóalapjához szükséges adatokat a 2006. évi beszámoló (és az azt alátámasztó nyilvántartás) adataiból a 2006. június 30-ára készített közbenső mérleg (és az azt alátámasztó nyilvántartás) megfelelő adatainak levonásával határozza meg.

(16)

(17) A Tao. e törvénnyel módosított 8. §-a (1) bekezdése m) pontja b) alpontjának rendelkezéseit e törvény hatálybalépését követően megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.

2006. évi CXXXI. törvény egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 126. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) A Tao. e törvénnyel megállapított 6. § (9) bekezdése 2007. február 15-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépéstől bekövetkezett elemi kár megállapítására kellE törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lépnek hatályba. alkalmazni.

(3) E törvénynek a Tao. 22/B. §-a (1) bekezdésének c) és e) pontját megállapító rendelkezése 2008. január 1-jén lép hatályba.

127. §

149. § (1)-(2)

172. §

192. § (1) A Tao. e törvénnyel megállapított rendelkezéseit első ízben a 2007-ben kezdődő adóév adókötelezettségére lehet alkalmazni.

(2)

(3) A Tao. e törvénnyel hatályba léptetett 20. § (1) bekezdés d) pontjának rendelkezései a 2006-ban kezdődő adóévi adóalap megállapítására és a 2006. adóévi adókötelezettségre is alkalmazhatók.

(4) A Tao. e törvénnyel megállapított 4. §-a 5. pontjának, 7. §-a (1) bekezdése dz) pontjának, 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontja b) alpontjának és 8. §-a (1) bekezdésének dzs) pontja b) alpontjának rendelkezéseit első ízben a 2007. január 1-jétől megszerzett részesedésre lehet alkalmazni.

193. § A fejlesztési adókedvezmény a kérelem, bejelentés benyújtásakor hatályos rendelkezéseknek megfelelően vehető igénybe, azzal, hogy a 2006. december 31-éig benyújtott kérelmet - ha ezen időpontig a határozat kiadása nem történt meg - az adópolitikáért felelős miniszter a Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-ban és a fejlesztési adókedvezményről szóló 206/2006. (X. 16.) Korm. rendeletben foglaltak alapján bírálja el. E döntéshez a szükséges módosításokat az adózó hiánypótlás keretében adja meg.

2007. évi XXXIX. törvény egyes adótörvények módosításáról 9. § (1) Ez a törvény - a (3)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(6) Az adózó - a Tao. 6. § (5) bekezdésének b) pontjában foglaltak alkalmazása esetén - a 2007. adóévben választhat, hogy a Tao. 19. §-a szerinti adómértéket, a nemzetközi szerződés rendelkezéseit figyelembe véve

a) a Tao. 6. §-ának (1) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított adóalapból az adóév első napjától június 30-áig számított naptári napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész és a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint a 2007. adóév egészére megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumnak tekintett összegből a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig számított napoknak a működése adóévi naptári napjaihoz viszonyított (két tizedesjegyre kerekített) arányával meghatározott rész együttes összegére alkalmazza, vagy

b) olyan adóalapra alkalmazza, amelyet

ba) a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao. 6. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított adóalap, és

bb) a 2007. évi adóévről készített beszámoló alapján a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított jövedelem-(nyereség-)minimum összegéből a 2007. június 30-ára készített közbenső mérleg alapján a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerint megállapított jövedelem-(nyereség-)minimumot meghaladó rész

együttes összegeként határoz meg.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti választás esetén az adózó

a) 2007. június 30-ára köteles közbenső mérleget készíteni, és azt az adó megállapításához való jog elévüléséig megőrizni, azzal, hogy e közbenső mérlegre nem vonatkozik a külön jogszabályban előírt könyvvizsgálati kötelezettség,

b) a Tao. 6. § (5) bekezdésének alkalmazásáról a 2007. évi beszámoló és a közbenső mérleg adatainak különbözeteként a július 1-jétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakra megállapított, a Tao. 6. §-ának (2) bekezdése szerinti adózás előtti eredmény, illetve a Tao. 6. §-ának (7) bekezdése szerinti jövedelem-(nyereség-)minimum alapján dönt.

2007. évi CXXVI. törvény egyes adótörvények módosításáról 371. § (1) E törvénynek a Tao.-t módosító rendelkezései - a (2) bekezdés kivételével - 2008. január 1-jén lépnek hatályba.

(2) A Tao. e törvénnyel módosított 22/B. §-a (1) bekezdésének i) pontja és (13) bekezdése 2008. szeptember 1-jén lép hatályba.

469. § (1) A Tao. e törvénnyel módosított 6. § (6) bekezdés c) pontjának és a (10) bekezdésének, a 7. § (1) bekezdés ly) pontjának, valamint a 7. § (15) bekezdésének rendelkezését a 2007. évi adókötelezettség megállapításánál is lehet alkalmazni.

(2) A Tao. 7. §-a (1) bekezdésének ly) pontja alkalmazásában az adózó által 2007. január 1. napja előtt térítés nélkül átvett eszközre tekintettel passzív időbeli elhatárolásként kimutatott összegből az időbeli elhatárolás megszüntetésének adóévében a visszavezetett összeg csökkenti - 2007. január 1-jétől - az adózás előtti eredményt.

(3) Az adózó a Tao. 2007. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének q) pontja szerint járhat el, ha a műemlékké nyilvánított ingatlan helyreállításához, felújításához az állam által garantált hitel igénybevételére vonatkozó szerződést 2007. december 31-éig megkötötte.

(4) Az adózó a Tao. 2007. december 31-én hatályos 7. §-a (1) bekezdésének ty) pontja, szerint járhat el, ha a lakást 2008. január 1. napja előtt bérbe adta az önkormányzatnak, továbbá köteles a Tao. 7. §-ának (21) bekezdését alkalmazni, ha bármely adóévben érvényesítette a Tao. 7. §-a (1) bekezdésének ty) pontjában foglaltakat és bekövetkezik a Tao. 7. §-ának (21) bekezdésében előírt esemény.

(5) Az adózó a Tao. 2007. december 31-én hatályos 7. §-a (17) bekezdésében foglaltak szerint járhat el, utoljára a 2011. adóévben, ha a felsőoktatási intézmény és a Magyar Tudományos Akadémia által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen az alapkutatást, az alkalmazott kutatást vagy a kísérleti fejlesztést 2008. január 1-je előtt megkezdte.

(6) A Tao. e törvénnyel módosított 16. §-ának (10) és (13) bekezdésében foglaltakat a 2007. adóévi adóbevallásnál is lehet alkalmazni, ha annak benyújtása 2007. december 31-ét követően esedékes.

(7) A Tao. e törvénnyel módosított 18. §-ának

a) (5) bekezdésében foglaltakat a 2007. adóévi nyilvántartásra is lehet alkalmazni,

b) (6) bekezdésében foglaltakat a 2007. december 31-ét követően teljesített osztalékra (osztalék-tartozásra) is alkalmazni kell.

(8) Az adózó a Tao. 22/B. §-ának a kérelem, a bejelentés benyújtásának évében hatályos előírásai szerint járhat el, ha a felsőoktatási intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia vagy a központi költségvetési szerv által alapított kutatóintézet (kutatóhely) kezelésében lévő területen alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést szolgáló beruházáshoz 2007. december 31-éig fejlesztési adókedvezmény igénybevételére vonatkozó kérelmet, bejelentést tett.

(9) Az adózó a Tao. e törvénnyel módosított

a) 22. § (1) bekezdésének a rendelkezését első ízben a 2004-ben kezdődő,

b) a 22. § (9) bekezdésének a rendelkezését első ízben a 2005-ben kezdődő,

c) a 22. § (10) bekezdésének a rendelkezését első ízben a 2006-ban kezdődő

adóév adókötelezettségére alkalmazhatja.

(10) A Tao. e törvénnyel megállapított 22/B. §-a (1) bekezdésének i) pontját és (13) bekezdését, továbbá a Tao. e törvénnyel módosított 22/B. §-ának (12) bekezdését a részvények 2008. szeptember 1-jét követő szabályozott piacra történő bevezetése esetén lehet első ízben alkalmazni.

1. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Az értékcsökkenési leírás szabályairól

 

1. Ha a mellékletek ugyanazon eszközre több szabályt, leírási kulcsot is tartalmaznak, akkor az adózót választási lehetőség illeti meg.

2. Az adózó az értékcsökkentési leírást az immateriális jószág, a tárgyi eszköz üzembe helyezése napjától (ideértve jogutód esetén a jogelődtől a vagyonmérleg szerint átvett, a jogelőd által már üzembe helyezett eszköznél az átalakulás napját követő napot is) az állományból való kivezetése (ideértve a forgóeszközök közé való átsorolást, valamint az adózó megszűnését is) napjáig számolja el. Az értékcsökkenési leírást azon napokra arányosan kell meghatározni, amely napokon az eszköz állományban volt.

3. Az adózó az értékcsökkenési leírást az eszköz bekerülési értékére vetítve állapítja meg. A jogutód a jogelőd által már üzembe helyezett eszközre az értékcsökkenési leírást a jogelődnél az átalakulás időpontjában kimutatott bekerülési értékre vetítve is megállapíthatja. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírás nem haladhatja meg az eszköznek az adózónál kimutatott bekerülési értékét.

4. Nem számolható el értékcsökkenési leírás azon eszközre, amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést. Nem kell e rendelkezést figyelembe venni a nulla vagy - a terv szerinti értékcsökkenés elszámolása következtében - a maradványértéknek megfelelő könyv szerinti értékű eszköznél, valamint ha az adózó az eszközre e törvény külön rendelkezése alapján érvényesíti a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést, továbbá az épületnél, építménynél. Ha a tárgyi eszközhöz telek is tartozik, a telek bekerülési értékét el kell különíteni.

5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető

a) immateriális javaknál és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogoknál, figyelemmel a 13. pont rendelkezésére,

b) a koncesszió keretében megvalósult tárgyi eszközöknél,

c) az ipari park közműnek minősülő - út, víz- és csatornaellátás, energiaellátás, távközlés célját szolgáló - tárgyi eszközeinél,

d) a bányászatban a kizárólag egy bánya célját szolgáló épületek, építmények, speciális gépek, berendezések, felszerelések, a föld alatti bányatérségek és építmények, valamint az ezekhez tartozó speciális gépek és az igénybe vett földterület esetében, valamint a villamosenergia-iparban az atomerőművi technológiai épületek, építmények,

e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,

f) tenyészállatok esetében,

g) a kizárólag alapkutatáshoz, alkalmazott kutatáshoz vagy kísérleti fejlesztéshez használt tárgyi eszköz esetében,

h) a közúti személyszállításhoz használt járműveknél.

6. Az 1995. december 31-e után az adózó vagy jogelődje által üzembe helyezett, más által korábban még használatba nem vett, a HR 8401, 8405-8408, 8410-8430, 8432-8447, 8449-8465, 8467, 8468, 8474-8485, 8508, 8515, 8701, 8709, 8716 vtsz.-ok alá tartozó gépek, gépi berendezések, a HR 8501, 8502, 8504-8507, 8511-8513, 8530, 8531, 8535-8537, 8539, 8543-8548, 9006, 9405 vtsz.-ok alá tartozó villamos készülékek, a HR 8403 vtsz. alá tartozó kazán és a HR 8402 vtsz. alá tartozó gőzfejlesztő berendezés esetében évi 30 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

7. A bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény és ültetvény esetében 5 százalék, minden egyéb bérbe adott tárgyi eszköz után 30 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó.

7/a. A teljes adóévben a szálláshely szolgáltatás és vendéglátás ágba sorolt adózó a tárgyi eszközei között kimutatott és e tevékenységet közvetlenül szolgáló, hosszú élettartamú szerkezetű épület után 3 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

8. Az adózó az általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések (HR 8471 vtsz.-ből) esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

8. a) A kizárólag film- és videogyártást szolgáló gépek és berendezések esetében 50 százalék értékcsökkenési leírás érvényesíthető.

9. Az adózó a 2003-ban vagy azt követően beszerzett, előállított, korábban még használatba nem vett, a 2. számú melléklet IV. fejezete szerint a 33 százalékos vagy a 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök, valamint a 2003-ban vagy azt követően vásárolt, előállított szellemi termékek, kísérleti fejlesztés aktivált értéke esetében 50 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet.

10. Az adózó a számvitelről szóló törvény alapján megállapított terven felüli értékcsökkenést érvényesítheti az adóév utolsó napján állományban lévő

a) vagyoni értékű jogra, ha az a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan, vagy egyáltalán nem érvényesíthető;

b) kísérleti fejlesztés aktivált értékére, ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszüntetik, illetve az eredménytelen lesz;

c) olyan eszközre (kivéve a beruházást), amelyre a számvitelről szóló törvény szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés, vagy nem szabad elszámolni terv szerinti értékcsökkenést;

d) az a)-c) alpontban nem említett szellemi termékre, tárgyi eszközre (ideértve a beruházást is), ha az eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

11. A 29/D. § (9) bekezdése alapján érvényesített összeget az adóalapnál elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni.

12. Az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni a felszámolási eljárás alatt elszámolt értékcsökkenést, továbbá a tárgyi eszköz beszerzése, előállítása alapján a 7. § (15) bekezdése vagy a 29/D. § (1) bekezdése szerint felhasznált (feloldott) fejlesztési tartalék összegét azzal, hogy az értékcsökkenési leírás az adóév első napjától, illetve a tárgyi eszköz üzembe helyezésének napjától folytatható.

13. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (5) bekezdésének 1. c) pontja alapján nyilvántartásba vett üzleti vagy cégérték bekerülési értékének - a nyilvántartásba vételt követő, az adózó részvételével történő egyesülés esetén - az egyesülés napjáig elszámolt terv szerinti értékcsökkenéssel csökkentett összegét az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt értékcsökkenési leírásnak kell tekinteni, ha az egyesülés során a megvásárolt társaság az eszközeit nem értékeli át piaci értékre.

14. Az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a korábban még használatba nem vett, a műszaki gépek, berendezések és a - személygépkocsi kivételével - a járművek között nyilvántartott tárgyi eszköz üzembe helyezése adóévében a bekerülési érték 100 százalékának megfelelő értékcsökkenési leírást érvényesíthet, amennyiben a tárgyi eszközt a jogszabályban megnevezett leghátrányosabb térségek, települések valamelyikében helyezi üzembe. A tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százaléka, jármű esetében 3 százaléka az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában, ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra történő alkalmazásáról szóló 1857/2006/EK rendelet 4. cikkében foglalt támogatásként vehető igénybe, minden más esetben az adózó választása szerint

a) az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, vagy

b) a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak tekintendő.

2. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Leírási kulcsok jegyzéke

I. ÉPÜLETEK

 

   
 

 

Az épület jellege

Leírási kulcs %

 

 

   
 

 

       
 

 

 

1. Hosszú élettartamú szerkezetből

2,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

2. Közepes élettartamú szerkezetből

3,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

3. Rövid élettartamú szerkezetből

6,0

 
 

 

       
 

 

       
 

A felsorolt csoportokon belül az épületek műszaki ismérvek szerinti besorolása:

 

       
 

 

       
 

 



A csoport megnevezése


Felmenő
(függőleges teherhordó)
szerkezet


Kitöltő
(nem teherhordó)
falazat

Vízszintes
teherhordó szerkezet
(közbenső és tetőfödém,
illetve egyesített teherhordó,
térelhatároló tetőszerkezet)

 

 

       
 

 

               
 

 

 

Hosszú élettartamú szerkezet

 

Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet

 

Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profil-üveg

 

Előregyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém

 

 

               
 

 

               
 

 

 

Közepes élettartamú szerkezet

 

Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxit-beton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon

 

Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal,

 

Fagerendás (borított sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel

 

 

               
 

 

               
 

 

 

Rövid élettartamú szerkezet

 

Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat

 

Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal

 

Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

 

 

               
 

 

       
 

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK

 

Az építmény jellege

Leírási kulcs %

 

 

Ipari építmény

2,0

 

 

Mezőgazdasági építmény

3,0

 

 

ebből: önálló támrendszer

15,0

 

 

Melioráció

10,0

 

 

Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út

5,0

 

 

Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is

4,0

 

 

Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)

7,0

 

 

Vízi építmény

2,0

 

 

Híd

4,0

 

 

Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is

8,0

 

 

Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték

6,0

 

 

Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút

10,0

 

 

Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték

25,0

 

 

Egyéb, minden más vezeték

3,0

 

 

Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével)

1,0

 

 

Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás

6,0

 

 

Hulladéktároló

20,0

 

 

Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény

15,0

 

 

Minden egyéb építmény

2,0

 

 

ebből: a hulladékhasznosító létesítmény

15,0

 

 

       
 

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

III. ÜLTETVÉNY

 

   
 

 

Ültetvénycsoportok

Leírási kulcs %

 

 

   
 

 

       
 

 

 

1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró


6,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep


10,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

3. csoport: spárga, málna, szeder, torma

15,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

4. csoport: dió, gesztenye

4,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

5. csoport: egyéb ültetvény

5,0

 
 

 

       
 

 

       
 

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám.

6. A HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.

c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Minden egyéb - az a)-b) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

 

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1.

2.

3.

4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;

7. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;

8. az a költség, ráfordítás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;

9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja;

10. a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;

11. a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.

B)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

 

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;

2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció vagy üzleti ajándék címen felmerült természetbeni juttatás és az e juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, valamint az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;

3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;

4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;

5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;

6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;

8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;

9. a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg;

10. a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen ráfordításként elszámolt összeg;

11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség; továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás, feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta;

12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;

13. a szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 57. §-ának (2) bekezdése szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség;

14. a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, valamint a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek

 

1. a Magyar Nemzeti Bank,

2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,

3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató nonprofit gazdasági társaság,

6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók,

8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók,

9. a pártok,

10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,

11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság,

12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül,

13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon.

6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú társaság, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A)

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek

 

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

B)

Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek

 

A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a lakásszövetkezeti tevékenység;

2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

C)

Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

 

A közhasznú társaság 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. a közhasznú tevékenységhez vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

D)

A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

 

A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

E)

Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége

 

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

F)

Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett kedvezményezett tevékenységek

 

Az európai területi együttműködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

 

 

       
 

 

               
 

 

 

Hosszú élettartamú szerkezet

 

Beton- és vasbeton, égetett tégla-, kő-, kohósalak- és acélszerkezet

 

Tégla, blokk, panel, öntött falazat, fémlemez, üvegbeton és profil-üveg

 

Előregyártott és monolit vasbeton acéltartók közötti kitöltő elem, valamint boltozott födém

 

 

               
 

 

               
 

 

 

Közepes élettartamú szerkezet

 

Könnyűacél és egyéb fémszerkezet, gázszilikát szerkezet, bauxit-beton szerkezet, tufa- és salakblokk szerkezet, fűrészelt faszerkezet, vályogfal szigetelt alapokon

 

Azbeszt, műanyag és egyéb függönyfal,

 

Fagerendás (borított sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém, illetve egyesített acél tetőszerkezet könnyű kitöltő elemekkel

 

 

               
 

 

               
 

 

 

Rövid élettartamú szerkezet

 

Szerfás és deszkaszerkezet, vályogvert falszerkezet, ideiglenes téglafalazat

 

Deszkafal, lemezkeretbe sajtolt lapfal

 

Szerfás tapasztott és egyéb egyszerű falfödém

 

 

               
 

 

       
 

Az épület jellegét a három ismérv közül a rövidebb élettartamot jelentő alapján kell meghatározni.

Az épületgépészet körébe tartozó gépek és berendezések értékcsökkenését az épülettől függetlenül, a gépeknél megadott leírási kulcsokkal is el lehet számolni.

Az épületbe beépített technológiai gépek és berendezések, az ezeket kiszolgáló vezetékek leírását az épülettől függetlenül, a gépeknél, illetve vezetékeknél megadott leírási kulcsok alapján kell megállapítani.

II. ÉPÍTMÉNYEK

 

Az építmény jellege

Leírási kulcs %

 

 

Ipari építmény

2,0

 

 

Mezőgazdasági építmény

3,0

 

 

ebből: önálló támrendszer

15,0

 

 

Melioráció

10,0

 

 

Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út

5,0

 

 

Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is

4,0

 

 

Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)

7,0

 

 

Vízi építmény

2,0

 

 

Híd

4,0

 

 

Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is

8,0

 

 

Kőolaj- és földgázvezeték, gázvezeték

6,0

 

 

Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút

10,0

 

 

Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték

25,0

 

 

Egyéb, minden más vezeték

3,0

 

 

Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével)

1,0

 

 

Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás

6,0

 

 

Hulladéktároló

20,0

 

 

Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény

15,0

 

 

Minden egyéb építmény

2,0

 

 

ebből: a hulladékhasznosító létesítmény

15,0

 

 

       
 

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; a hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.

Hulladékhasznosító létesítmény: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásának megfelelő hasznosítás céljára szolgáló épület, építmény, ide nem értve a földterületet.

Melioráció: szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdőművelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló, vízháztartás-szabályozó építmény; talajjavítás legalább 6 éves tartamhatással, valamint a területrendezés építménye.

III. ÜLTETVÉNY

 

   
 

 

Ültetvénycsoportok

Leírási kulcs %

 

 

   
 

 

       
 

 

 

1. csoport: alma, körte, birs, naspolya, cseresznye, meggy, szilva, szőlő, szőlőanyatelep, mandula, mogyoró


6,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

2. csoport: őszibarack, kajszi, köszméte, ribiszke, komló, gyümölcsanyatelep, fűztelep


10,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

3. csoport: spárga, málna, szeder, torma

15,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

4. csoport: dió, gesztenye

4,0

 
 

 

       
 

 

       
 

 

 

5. csoport: egyéb ültetvény

5,0

 
 

 

       
 

 

       
 

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell elszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló tárgyi eszköznek minősül.

IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK, TENYÉSZÁLLATOK

a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

1. A HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések.

2. A HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések.

3. A HR 84. és 85. Árucsoportból az ipari robotok.

4. A HR 9012, 9014-9017, 9024-9032 vtsz.-okból az átviteltechnikai, az ipari különleges vizsgálóműszerek és a komplex elven működő különleges mérő- és vizsgáló berendezések.

5. A HR 8469, 8470, 8472, 9009 vtsz.-ok, valamint a HR 8443 5100 00 vtsz.-alszám.

6. A HR 8419 11 00 00, 8541 40 90 00 vtsz.-alszámok.

7. A HR 8402, 8403, 8416, 8417 vtsz.-okból a fluidágyas szénportüzelésű berendezések, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdasági nedves melléktermékek elégetésével üzemelő hőfejlesztő berendezések.

8. A HR 8417 80 10 00 vtsz.-alszám, valamint a HR 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -hatástalanító és -hasznosító berendezések.

9. A HR 8421 21 vtsz.-alszámok.

10. A HR 8419, 8421 vtsz.-okból a szennyezőanyag leválasztását, szűrését szolgáló berendezések.

11. A HR 8421 31, 8421 39 vtsz.-alszámok.

12. A HR 8419 20 00 00 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati laboratóriumi eszközök.

b) 20 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

A HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok.

c) 14,5 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök

Minden egyéb - az a)-b) pontban fel nem sorolt - tárgyi eszköz.

3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai

A)

Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1.

2.

3.

4. az általános forgalmi adó nélkül 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke (vagy annak egy része), ha a körülmények (így különösen az adózó vállalkozási tevékenysége, árbevétele, a szolgáltatás jellege, a szolgáltatás ellenértéke) alapján egyértelműen megállapítható, hogy a szolgáltatás igénybevétele ellentétes az ésszerű gazdálkodás követelményeivel; az adóévben ugyanazon személytől ugyanazon jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét együttesen kell figyelembe venni;

5. a hiányzó eszköz könyv szerinti értéke (immateriális jószág, tárgyi eszköz számított nyilvántartási értéke), ha egyértelműen megállapítható, hogy a hiány (különös tekintettel az eszköz fizikai jellemzőire, értékére, a tárolás körülményeire) megfelelő gondosság mellett nem merült volna fel, vagy ha az adózó - az ésszerű gazdálkodás követelményeit figyelembe véve - nem tett meg mindent a hiányból eredő veszteség mérséklésére;

6. az értékkel nyilvántartott tárgyi eszköz selejtezésekor az eszköz könyv szerinti értéke, ha a selejtezés ténye, oka nincs dokumentumokkal megfelelően alátámasztva;

7. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerinti megállapodás alapján fizetett egészségbiztosítási járulék;

8. az a költség, ráfordítás, amely a Büntető Törvénykönyvben meghatározott vesztegetés, befolyással üzérkedés, vesztegetés nemzetközi kapcsolatokban vagy befolyásolással üzérkedés nemzetközi kapcsolatokban bűncselekmény elkövetése érdekében vagy azzal összefüggésben merült fel;

9. az a költség, ráfordítás, amely ellenőrzött külföldi társaság részére juttatott ellenérték következtében merült fel, kivéve, ha az adózó bizonyítja, hogy a költség, a ráfordítás vállalkozási tevékenységét szolgálja;

10. a bíróság előtt nem érvényesíthető, továbbá az elévült követelés miatt elszámolt ráfordítás;

11. a gazdasági társaságokról szóló törvényben előírt saját tőke jegyzett tőke arány, vagy a veszteség fedezetét szolgáló tőkeemelés révén szerzett tulajdoni részesedésre elszámolt értékvesztés.

B)

A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások

A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

1. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, vagy a vele korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas (Tbj. 4. § f) pont) magánszemély, illetve az említett magánszemélyek özvegye, kiskorú közeli hozzátartozója részére juttatott segély;

2. a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott reprezentáció vagy üzleti ajándék címen felmerült természetbeni juttatás és az e juttatáshoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, valamint az adózó által üzletpolitikai (reklám) célból, bárkinek azonos feltételekkel és módon, nyilvános körülmények között adott kedvezmény, árengedmény, visszatérítés, termék, szolgáltatás révén nyújtott természetbeni juttatás, továbbá a termék megismertetése, forgalmának növelése céljából adott, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint természetbeni juttatásnak minősülő áruminta, ha az nem tartós használatra rendelt dolog és mennyisége nem éri el a kereskedelemben forgalmazott/forgalmazható legkisebb mennyiséget;

3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel az 1., 2., 8. és 12. pontban foglaltakra;

4. az előzetesen felszámított, de az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint le nem vonható általános forgalmi adó, feltéve, hogy a vállalkozás érdekében felmerült költséghez, ráfordításhoz kapcsolódik;

5. a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg, valamint az alapszabálya szerint az adózó vállalkozási tevékenységével kapcsolatos érdek-képviseleti feladatot is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címen fizetett összeg;

6. az elektronikus hírközlési szolgáltatás (így különösen helyhez kötött telefonszolgáltatás és mobil rádiótelefon-szolgáltatás) használata, igénybevétele következtében felmerült költség, ráfordítás, továbbá a cégautó használata, fenntartása és üzemeltetése révén felmerült költség, ráfordítás (ideértve az azzal összefüggő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetést is);

7. az adózó által a vele önkéntes jogviszonyban álló magánszemély részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, ha az önkéntest az adózó gazdasági-vállalkozási tevékenysége érdekében foglalkoztatta;

8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;

9. a Munka Törvénykönyvében előírt rendelkezések alapján az igénybe nem vett munkaidő-kedvezmény címen a szakszervezetnek átutalt összeg;

10. a privatizációs lízingszerződés alapján a lízingbe vett társaságnál szervezési-vezetési szolgáltatás címen ráfordításként elszámolt összeg;

11. a tulajdonostárs által a társasházi közös tulajdonnal, a lakásszövetkezeti tulajdonnal kapcsolatos karbantartási és egyéb közös kiadásra (üzemeltetésre) elszámolt, tulajdoni hányaddal arányos költség; továbbá a lakásszövetkezetnél a cégbejegyzés előtt vállalt kötelezettség miatt felmerült költség, ráfordítás, feltéve, hogy az alapul szolgáló szerződést a közgyűlés utólag jóváhagyta;

12. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott sorsolásos játék, ajándéksorsolás keretében átadott, nyújtott nyeremény ráfordításként elszámolt értéke;

13. a szövetkezetnél a közösségi alapból a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény 57. §-ának (2) bekezdése szerinti céloknak megfelelő felhasználás alapján elszámolt költség;

14. a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését szolgáló képzés költsége, továbbá a kifizető által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve tevékenységében személyesen közreműködő tagja képzésének költsége, feltéve, hogy a képzés a kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza, valamint a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (például üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítés költsége, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.

4. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

5. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

A társasági adóalanynak nem minősülő szervezetek

1. a Magyar Nemzeti Bank,

2. a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek,

3. a kizárólag a fogvatartottak foglalkoztatása céljából létesített közhasznú társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

4. a Tartalék Gazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

5. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Tartalékgazdálkodási Közhasznú Társaság, illetve a tevékenységét folytató közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság,

6. a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

7. a jogszabályban meghatározott közszolgálati műsorszolgáltatók,

8. a felszámolás kezdő napjától a felszámolási eljárás alatt állók,

9. a pártok,

10. a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság,

11. a külön törvényben és annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően működő, kizárólag készfizetőkezesség-vállalást folytató részvénytársaság,

12. az a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az adóévben az egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősül,

13. a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény (ideértve az általa létrehozott intézményt is) és diákotthon.

6. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet, köztestület, lakásszövetkezet, közhasznú társaság, közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, szociális szövetkezet és felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A)

Alapítvány, közalapítvány, társadalmi szervezet és köztestület által végzett kedvezményezett tevékenységek

Az alapítvány, a közalapítvány, a társadalmi szervezet és a köztestület 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - az alapító okiratában, alapszabályában nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve mindkét esetben az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást és a tagdíjat is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

B)

Lakásszövetkezet által végzett kedvezményezett tevékenységek

A lakásszövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a lakásszövetkezeti tevékenység;

2. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a lakásszövetkezeti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

C)

Közhasznú társaság által végzett kedvezményezett tevékenységek

A közhasznú társaság 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a társasági szerződésében, alapszabályában nevesített közcélú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a közhasznú társaságnak a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. a közhasznú tevékenységhez vagy - ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek - a közcélú tevékenységhez, valamint az e tevékenységgel kapcsolatos költségek, ráfordítások fedezetére kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység, ha nem minősül közhasznú szervezetnek, kiemelkedően közhasznú szervezetnek, a közcélú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

D)

A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény által végzett kedvezményezett tevékenységek

A közhasznú szervezetként, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény az 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a közhasznú tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

E)

Közhasznú, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és szociális szövetkezet kedvezményezett tevékenysége

A közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

2. az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

F)

Európai területi együttműködési csoportosulás által végzett kedvezményezett tevékenységek

Az európai területi együttműködési csoportosulás 1. § (1) bekezdése szerinti jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

1. az alapszabályban nevesített cél szerinti tevékenység, ideértve az e tevékenységhez kapott támogatást, juttatást is;

2. a kizárólag a cél szerinti tevékenységet szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítésének ellenértéke, bevétele;

3. a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része, amelyet a cél szerinti tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel, azzal, hogy a bevételt e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

A KönyvelésNet Kft. minden fontos kérdésben segítséget nyújt Önnek!